Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
V. Fénykor árnyékokkal (1849–1918)
görög katolikus hívek a megyei főnökhöz, illetve a nagyváradi kerületi főispánhoz azzal a panasszal, hogy évek óta nem vehetnek részt a város igazgatásában. A bíróválasztás módját a fentebb közölt jelentésben írta le Makó város elöljárósága. A kérelemnek nem adtak helyt. Az októberi diploma kiadása után, mód nyílt a közigazgatás megváltoztatására. Az 1861 februárjában tartott népgyűlésen újólag megszavazták a rendezett tanács visz- szaállítását. Február 14-én újabb népgyűlésen felolvasták az 1848. évi XXIII. törvény alapján szavazati joggal rendelkezők névsorát, majd elhatározták, hogy élve a törvény adta jogokkal 150 helyi képviselőt választanak. Eldöntötték, hogy kilenc tiszteletbeli tagot — Kossuth Lajost, Horváth Mihályt, Klapka Györgyöt, Türr Istvánt, Návay Tamást, Zsivora Györgyöt, Markovits Antalt, Sántha Sándort és Rónay Jánost — választanak a testületbe. A február 22-én megalakult képviselőtestület ismét Faragó Ferencet helyezte a polgármesteri székbe. Szómagyarázat: insurgens - felkelő (katona) canonizálva - szabályosan kinevezve Kérdések, feladatok: Mikor, milyen törvény értelmében lett Makó először rendezett tanácsú város? Mit jelentett ez a városi igazgatás szempontjából? Miért csak egy hétig létezett ez a forma 1849-ben? Miért fordultak a görög katolikus hívek a nagyváradi kerületi főispánhoz panaszszal? Mikor lett Makó másodszor is rendezett tanácsú város? Mi tette lehetővé a köz- igazgatás megváltoztatását ekkor? Mire utal az a tény, hogy a város tanácsának tiszteletbeli tagjává 1861-ben megválasztották Kossuth Lajost, Klapka Györgyöt, Türr Istvánt és Návay Tamást? Miért éppen őket a 150 tagú képviselőtestület mellett? Az uralkodó 1861 nyarán feloszlatta a népképviseleti testületet, milyen kormányzás tért vissza a provizórium idején? Irodalom: Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó, 2002. (Makó monográfiája, 5.) 5-33., 109-149. Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. Makó, 1970. (A Makói Múzeum Füzetei, 5.) 183
