Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
út szőlőt és nagyobb kiterjedésű hasznos veteményes kerteket, melyekből kiváltképpen a földetlen lakosok izzadságos munkájuk által esztendei kenyereket megérdemelték, a Maros vize elprédált, mely által azoknak művelésére tett költségük füstbe ment. A sokszor említett Maros vizének a feljebb írt napokon tapasztaltatott káros és veszedelmes áradása és kiöntése Csanád és Apátfalva helységek lakosai által a békái uradalmi kaszálóban valamint szinte Makó városa lakosai által szinte az uradalmi rétben részében letakarított szénát elhordott, a takarmányban nagy fogyatkozást okozott, melyekből a lakosoknak ínsége, és szükséggel való küszködése nyilván való. A cameralis Csanádi révhez vezető nagy töltést mely többszöri megigazítás által ugyan tökéletes járható állapotban volt hely- heztetve, úgy a hidak végeit is megszaggatta, nem különben a nagylaki ország útjában lévő csigái töltést is meghágván cameralis Palota helysége nyomását ottan elborította, valamint szinte cameralis Nagylak helysége nyomásának ha- szonvehetőbb részét a töviskesi töltésen való által menetelével a víz elvitte. A Maros vizének kiöntésével a hidakban és töltésekben okoztatott fogyatkozásokat amennyire a mostani mezei munka idejében lehetséges volt, és azokhoz kívántató matériálék a magazinumba találtattak, helyre hozattatván a félbe szakasztott communicatio már most megakadáloztatva nincsen. Tornya városában cameralis Battonya helységében, a kovácsházi kertészeknél és a tompái pusztán a Maros vizének a Szárazéren való kifolyása hasonlóképpen kiöntéseket okozván azoknak lakosai és árendátorai megkárosodtak, nevezetesen Tornya városában 20 eldöntött, 162 ház után lévő kertekben a veteményeket elvette, nem különben 115 jugerumba lévő vetést és 151 jugerumnyi szénát már lekaszálva Battonya helységében 25 jugerum vetést, és 20 vontató szénát elrontott. A kovácsházi kertészeknél, és árendátoroknál 103 jugerum vetést és 417 vontató szénát, a tompái pusztán végtére 65 vontató szénát elprédálta, és haszon vehetetlené tett. A Maros és Szárazér ki öntései által okozott szerencsétlenséget és tetemes károkat nevelte a folyó holnapnak 10. napján dühösködött nagy szél, mely ellent álhatatlanul Tornya városában az uraság csűrje és kocsma falait és tetejét, a jobbágyoknak pedig 5 házait, Battonya helységében egy, Nagylak helységében pedig 52 házakat összetört, és haszonvehetetlenné tett, azoknak tetejét elszaggatván, és rajtok lévő fákat összetörvén. Ebbéli szerencsétlenségek és okozott károk a felsőbb rendelések szerint összeírattatván és felbe- csültetvén következésképpen találtatott ... feljegyzés szerint: A Maros vizének a feljebb elő számolt helyekben történt kiöntése által okozott kár becsű szerint tészen: 452274 forintot A Száraz Ér kiöntése által tett kár: 18053 forintot A nagy szél által okozott kár tészen 7216 forintot Mely három rendbeli károknak egyben foglalt sommája tesz 477543 forintot. Költ Makón 18 Júlii 1821. Tarnay Mihály főszolgabíró.” 146
