Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
Brunner Ödön (Szeged, 1885. jan. 15.-?) Atyja Ödön, földműves; anyja Papp Viktória. Születési helye: Alsótanya 1361. sz. Keresztszülők: Véber Miklós, iparos és Brunner Izabella.192 Az elemi iskola öt osztályát a Nagyszéksósi iskolában járta ki, majd a III. kér. Állami Polgári Fiúiskola hat osztályát végezte el. Különbözeti vizsga letétele után a szegedi tanítóképző hallgatója lett, ahol 1905 júniusában szerezte meg a tanítói oklevelét. Az iskolaszék 1905 szeptemberétől nevezte ki a Nagyistváni ideiglenes iskola tanítójának,193 ahol az 1907/08. tanév végéig tanított. 1908 szeptemberétől rendes állami tanítóként áthelyezték az Iro- dasori tanyai iskolába. Itt 1928 augusztusáig tanított. 1909-ben Hódmezővásárhelyen (Csongrád vm.) négy hetes mezőgazdasági, 1912-ben Székelykeresztúron (Udvarhely vm., Székelykeresztúri j.) pedig méhészeti tanfolyamot végzett.194 1928 szeptemberétől ismét a város szolgálatába állt, és nyugdíjba vonulásáig a Somogyi-telepi iskolában tanított.195 Az 1936/37. tanévtől az iskola igazgatójának nevezte ki az iskolaszék.196 Felesége Bittó Erzsébet (Szeged, 1892. jún. 19.) volt. Házasságából négy gyermek született.197 Nevét „Kutasi”-ra magyarosította,198 és ő írta a Somogyi könyvtár kézirattárában fellelhető, A szegedi tanyai iskolák története (1840-1927) c. munkát. 1945 októberétől vonult nyugdíjba, ekkor a Fodor u. 35. sz. alatt lakott. Iskola: Nagyistváni ideiglenes iskola: 1905/06-1906/07. (-1907/08.) Bubenig Mátyás (?) Reizner Szeged monográfiájában, mint tanyai vándortanítót említi meg.199 A korabeli közigazgatási iratokban nevével nem találkoztunk. Életrajzi adatait nem ismerjük. Czímer Lajos (Apátfalva, 1859. aug. 31.-Szeged, 1896. jan. 4.) A Csanád vármegyei Apátfalván (Központi j.) született, ahol akkor apja tanító volt.200 Atyja János, tanító; anyja: Kmetty Ilona tanítónő.201 Elemi iskolai tanulmányait és a főreáliskola négy osztályát Szegeden végezte. Az akkor még három éves tanítóképzőt Kiskunfélegyházán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) végezte el. Tanítói oklevelét 1877 decemberében Kecskeméten202 szerezte meg. Tényleges katonai szolgálatot nem teljesített, népfelkelő volt. Tanítói pályáját az 1877/78. tanévben Szőregen (To- rontál vm., Törökkanizsai j.) kezdte meg. Majd egy-egy tanévet Recsken (Heves vm., Pétervásári j.) és Gútán (Komárom vm., Csallóközi j.) tanítóskodott. 1881 februárjától Békésszentandráson (Békés vm., Szarvasi j.) segédtanítóként alkalmazták. Az 1881/82. tanévtől került Szegedre, ahol a Nagyszéksósi iskolában kezdte meg tanyai 192 SzVF Alsóvárosi rk. Szül. akv. 54/1885. 193 Az iskolaszék havidíjas helyettesítő tanítókén bízta meg a Nagyistváni ideiglenes iskola vezetésével. Szlsz/a. 1910. júl. 6. 221/1910.; Szlsz/c. 194 Szlsz/c. 195 Címtár, 1930. 23. p. 196 Szlsz/a. 1936. okt. 22. 96/1936.; Szlsz/b. 728/1936. 197 Erzsébet (1915. jan. 11.); Gizella (1918. máj. 9.); Ödön (1920. okt. 8.); Borbála (1929. okt. 11.). 198 293433/1940. II. BM sz. rendelet 199 Reizner, 1900. 291. p. 200 Czímer János életrajzát: 1.: Szinnyei, 1893. II. k. 519. p.; valamint: Jászai, 1905. 406-407. p. 201 SzÁ H. akv. III. kér. 4/1896. 202 A kiskunfélegyházi tanítóképző „tanítóképesítő bizottsága” ideiglenes jelleggel ekkor Kecskeméten működött. 31
