Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)

Tanítói életrajzok

tanítói pályafutását.203 Itt az 1882/83. tanév végéig szolgált. Ezt követően két tanévet a Szentmihályteleki iskolában tanított.204 Az 1885/86. tanévben megnyitott Rókabögyösi iskola első tanítója volt, ahol az 1888/89. tanév végéig oktatta a tanyai ifjúságot.205 Ezt követően haláláig a Mórahalmi iskolában tanított.206 „A mórahalmi tanító már a tanév elején (ti. 1889/90.) súlyos beteggé lett s leszámítva a kora tavaszon egy pár hetet, az egész tanév folyamán helyettes tanítók végezték helyette a tanítást, az osztályozást és a vizsgálatot is... A nagy szünidő alatt azonban jobbra fordult ezen iskola rendes tanító­jának, Czímer Lajosnak egészségi állapota annyira, hogy az 1890-91. tanév elején tel­jesen fölgyógyultan, munkabíró állapotban vehette ismét magára hivatali teendőinek terhét.”207 Betegsége miatt (gégesorvadás) 1895 novemberében szabadságolását kérte. 1896 januárjában fiatalon, harminchét éves korában, a Mórahalmi iskolánál hunyt el. Felesége Brunner Zsófia volt.208 Pályatársai nevében Sáry Mátyás zabosfai tanító mon­dott búcsúbeszédet hamvai felett.209 Iskolák: Nagyszéksósi iskola: 1881/82-1882/83. Szentmihályteleki iskola: 1883/84-1884/85. Rókabögyösi iskola: 1885/86-1888/89. Mórahalmi iskola: 1889/90-1896. jan. Czirfusz Károly (Alsógörzsöny, 1876. febr. 5.-?) A Veszprém vármegyei Alsógörzsönyön (Pápai j.) született. 1897 júniusában végez­te el a bajai tanítóképzőt. Az iskolaszék 1897 októberében a Csorvai iskolába nevezte 203 Emléklapok, 1881/82. 40. p.; A nagyszéksósi tanítói állásra már 1878 decemberében is pályázatot nyújtott be. „Minősítvényi táblázat a nagyszéksósi tanyai tanítói állomásra folyamodottakról Í878-ban” SzKiB 25/1879. 204 Értesítő 1883/84.; Szlsz/b. 1124/1886. 205 Értesítő 1885/86. 35. p.; Szlsz/b. 1124/1886.; Értesítő 1888/89. 50. p. 206 Szísz/c 207 SzTNÉ 1890/91. 15. p. 208 SzÁ H. akv. III. kér. 4/1896. 209 „Czímer Lajos, a mórahalmi iskola tanítója, ki már az előző években is több ízben betegeskedett, no­vember hó vége felé (ti. 1895.) betegsége miatt a tanítást abbahagyni, és szabadságoltatását kérelmezni kényszerült. Ezen kérelmének teljesítéséről szóló határozatot már nem vehette kezéhez, mert közben már nagyon súlyossá vált régi baja, a gégesorvadás, a melynek ő a végső kimerülésig ellentállott, január 4-én ki- oltá munkás életét. A vészes bajban, életerejét kimerülni érezvén, a megigazulás kegyszereiben keresett megerősítést és keresztényi türelemmel várta s fogadta a szenvedésektől megszabadító halált. Ravatalára mindkét tanyarészi testület nevében emlékkoszorút helyeztek pályatársai s január 6-án a központi kápolnánál tartott temetésen megjelentek közül Sáry Mátyás, zabosfai tanító mondott hamvai felett megható gyászbe­szédet. A boldogult 1859. aug. 31-én született Csanád vármegyében Apátfalván; elemi tanulmányait és a fő­reáliskola négy osztályát Szegeden végezte 1874. évben. Elvégezvén Félegyházán a tanítóképző-intézetnek akkor még 3 éves tanfolyamát s ugyanezen intézetnek azon időre Kecskemétre rendelt vizsgáló-bizottsága előtt jeles sikerrel kiállván a képesítő-vizsgálatot, tanítói oklevelet nyert 1877. évi decz. 21-én Először Sző- regen, majd Recsken, Gután és Szent-Andráson, az 1881. évi szept. 1-től kezdve mindvégig a szegedi ta­nyai iskolákban tanított, és pedig 2 évig a nagyszéksósi, 1 évig a szentmihályteleki, 4 évig a rókabögyösi és most a hetedik évben a mórahalmi iskolánál. A népoktatás ügyének jeles képzettségű, nehéz viszonyok közt is lelkes, mindenkor buzgó és mindenütt szép sikerrel működő bajnoka, tanítványainak szerető atyja, kartár­sainak feledhetetlenül kedves, igaz barátja volt. Bánatos özvegyét és gyámoltalan árváját vigasztalja, segítse meg a jó Isten, neki pedig adjon örök jutalmat.” SzTNÉ 1895/96. 13-14. p. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom