Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
tanítói pályafutását.203 Itt az 1882/83. tanév végéig szolgált. Ezt követően két tanévet a Szentmihályteleki iskolában tanított.204 Az 1885/86. tanévben megnyitott Rókabögyösi iskola első tanítója volt, ahol az 1888/89. tanév végéig oktatta a tanyai ifjúságot.205 Ezt követően haláláig a Mórahalmi iskolában tanított.206 „A mórahalmi tanító már a tanév elején (ti. 1889/90.) súlyos beteggé lett s leszámítva a kora tavaszon egy pár hetet, az egész tanév folyamán helyettes tanítók végezték helyette a tanítást, az osztályozást és a vizsgálatot is... A nagy szünidő alatt azonban jobbra fordult ezen iskola rendes tanítójának, Czímer Lajosnak egészségi állapota annyira, hogy az 1890-91. tanév elején teljesen fölgyógyultan, munkabíró állapotban vehette ismét magára hivatali teendőinek terhét.”207 Betegsége miatt (gégesorvadás) 1895 novemberében szabadságolását kérte. 1896 januárjában fiatalon, harminchét éves korában, a Mórahalmi iskolánál hunyt el. Felesége Brunner Zsófia volt.208 Pályatársai nevében Sáry Mátyás zabosfai tanító mondott búcsúbeszédet hamvai felett.209 Iskolák: Nagyszéksósi iskola: 1881/82-1882/83. Szentmihályteleki iskola: 1883/84-1884/85. Rókabögyösi iskola: 1885/86-1888/89. Mórahalmi iskola: 1889/90-1896. jan. Czirfusz Károly (Alsógörzsöny, 1876. febr. 5.-?) A Veszprém vármegyei Alsógörzsönyön (Pápai j.) született. 1897 júniusában végezte el a bajai tanítóképzőt. Az iskolaszék 1897 októberében a Csorvai iskolába nevezte 203 Emléklapok, 1881/82. 40. p.; A nagyszéksósi tanítói állásra már 1878 decemberében is pályázatot nyújtott be. „Minősítvényi táblázat a nagyszéksósi tanyai tanítói állomásra folyamodottakról Í878-ban” SzKiB 25/1879. 204 Értesítő 1883/84.; Szlsz/b. 1124/1886. 205 Értesítő 1885/86. 35. p.; Szlsz/b. 1124/1886.; Értesítő 1888/89. 50. p. 206 Szísz/c 207 SzTNÉ 1890/91. 15. p. 208 SzÁ H. akv. III. kér. 4/1896. 209 „Czímer Lajos, a mórahalmi iskola tanítója, ki már az előző években is több ízben betegeskedett, november hó vége felé (ti. 1895.) betegsége miatt a tanítást abbahagyni, és szabadságoltatását kérelmezni kényszerült. Ezen kérelmének teljesítéséről szóló határozatot már nem vehette kezéhez, mert közben már nagyon súlyossá vált régi baja, a gégesorvadás, a melynek ő a végső kimerülésig ellentállott, január 4-én ki- oltá munkás életét. A vészes bajban, életerejét kimerülni érezvén, a megigazulás kegyszereiben keresett megerősítést és keresztényi türelemmel várta s fogadta a szenvedésektől megszabadító halált. Ravatalára mindkét tanyarészi testület nevében emlékkoszorút helyeztek pályatársai s január 6-án a központi kápolnánál tartott temetésen megjelentek közül Sáry Mátyás, zabosfai tanító mondott hamvai felett megható gyászbeszédet. A boldogult 1859. aug. 31-én született Csanád vármegyében Apátfalván; elemi tanulmányait és a főreáliskola négy osztályát Szegeden végezte 1874. évben. Elvégezvén Félegyházán a tanítóképző-intézetnek akkor még 3 éves tanfolyamát s ugyanezen intézetnek azon időre Kecskemétre rendelt vizsgáló-bizottsága előtt jeles sikerrel kiállván a képesítő-vizsgálatot, tanítói oklevelet nyert 1877. évi decz. 21-én Először Sző- regen, majd Recsken, Gután és Szent-Andráson, az 1881. évi szept. 1-től kezdve mindvégig a szegedi tanyai iskolákban tanított, és pedig 2 évig a nagyszéksósi, 1 évig a szentmihályteleki, 4 évig a rókabögyösi és most a hetedik évben a mórahalmi iskolánál. A népoktatás ügyének jeles képzettségű, nehéz viszonyok közt is lelkes, mindenkor buzgó és mindenütt szép sikerrel működő bajnoka, tanítványainak szerető atyja, kartársainak feledhetetlenül kedves, igaz barátja volt. Bánatos özvegyét és gyámoltalan árváját vigasztalja, segítse meg a jó Isten, neki pedig adjon örök jutalmat.” SzTNÉ 1895/96. 13-14. p. 32
