Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
4. A szegedi nyomda özvegy Grünn Borbála, valamint Grünn Orbán örökösei időszakában 1828-1835
4. A SZEGEDI NYOMDA ÖZVEGY GRÜNN BORBÁLA, VALAMINT GRÜNN ORBÁN ÖRÖKÖSEI IDŐSZAKÁBAN 1828-1835 A szegedi nyomdaalapító végrendelete a tulajdonában levő összes javakról úgy intézkedett, hogy azok egyetemlegesen a felesége Borbála Grünn, született Köpf Borbála kezén maradnak. A végrendelet A., B., C. betűkkel jelzett részekre oszló mellékletében részletesen felsorolt vagyontárgyak azonban az 1821. január 21-én Grünn névvel örök- befogadott két gyermek, Grünn János és Grünn Eleonóra Borbála tulajdonába kerülnek. (A végrendelet 2. pontja). A következő, főleg a 6. és 7. pontokba foglalt részletezésből azonban kitűnik, hogy a nyomdai privilégium, a nyomdafelszerelés, a nyomdához tartozó könyvtár Grünn Jánosé lesz, ha majd belép 23. életévébe. Addig Grünn János gyámjává a végrendelet zárórésze az egyik gazdag szegedi polgárt, Götz Jánost nevezte ki (13. pont). A 7. pont azt a tételt is tartalmazta, hogy a szegedi nyomdai termékek impresszuma „Grünn örökösei” (Grünnische Erben”) legyen. E tétel értelemszerűen arra az időszakra vonatkozik, amíg Grünn János át nem veszi a nyomdát. A nyomdavezetést ez időszakra a faktorra bízza (11. pont); Grünn Borbála nem ismerhette a nyomdai munkát és ügyvitelt. Az irányítás a faktorra, Konrád Keresztélyre várt. A végrendelet további részei főleg különböző adományokat sorolnak fel, az 1. és 3. pontban összesen 4010 forintot juttat a palánki Szent Demeter templomnak. Az adományok részletezése nem tartozik e kötetbe; legfeljebb még azt említjük, hogy a Bécs- hez közeli Illersdorfban élő Gayer Jánosnak, akivel Grünn anyai ágon rokonságban állt, 1250 forintot hagyományoz (3. ill. 10. pontok). A végrendelet tanácsi végrehajtása során keletkezett 1828. március 21-i beadványában Grünn Orbán özvegye azt írja, hogy házasságuk saját gyermekkel nem volt megáldva, ezért „másokat fogadtak fel.” Az egyik Grünn János volt. Grünn Orbán végrendeletének érvényesítésében 1828 tavaszán Beimel József is részt vett. Megbízta Konrád Keresztélyt a nyomda vezetésével, aki 1836 tavaszáig igazgatta az „intézetet”. Nem csupán fraktora, hanem 1829-ben már bérlője is a nyomdának. A bérleti díj évi 1200 Ft volt.1 1828-ban a nyomdával kapcsolatos jogi kérdések - Grünn Orbán végrendelete ellenére - csak lassan tisztázódtak. Az üzem azonban nem szünetelhetett, ezért ebben az évben az impresszummal bíró nyomatokon „özvegy Grünn Borbála betűivel” kifejezés szerepel. 1829 tavaszától már „nyomtattatott Grünn Orbán örököseinél”, vagy ha latin nyelvű műről van szó, „Typis Heredum Urbani Grünn” látható. Sikaláné Sánta Ildikó bibliográfiája alapján számolva 1828-ban 16, 1829-1834-ben 121 munka került ki a szegedi nyomdából. Különösen nagy volt a nyomtatványtermés 1834-ben, amikor 30, bibliográfiailag számba vehető mű hagyta el az officinát. 63
