Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

5. Grünn János nyomdája 1835–1857

A városi közigazgatási tevékenység 1840-es évekbeli korszerűsítésének egyik ér­dekes, értékes történeti forrásaként kezelhető, szép nyomdai munkájaként említhető a Szabad királyi / Szeged városának / 1846/7-ik évre szolgáló / adókulcsa / és ahoz tar­tozó / számviteli okiratok című, 14 oldalas, 220 X 283 mm nagyságú, 43 X 52 cicerós tükörméretű, gerincragasztásos füzet, ami kimutatja a város királyi adóalapját képező városi javakat. Részletezi a városi bevételeket és tételesen közli a városi alkalmazottak évi fizetését. A címlapon különböző betűforrásokból származó, többféle betűcsaládhoz tartozó betűkből szedett sorok láthatók. Leghangsúlyosabb a „Szeged városának” kifejezés so­ra, amelyet Länderer és Heckenast 1843. évi betűmintájában látható, kb. 36 pontos betűből, a betűk között kb. 6 pontos tágítással szedtek. Ez a vízszintes vonalakkal ár­nyékolt, Italienne típusú, a szegedi nyomdászat kapcsán már korábban említett és be­mutatott betű ekkor már széles körben elterjedt a vidéki nyomdaiparban is. Ugyanen­nek a mintának Vastag római és döltbetűk csoportjában előforduló text fokozat verzáli- sából alakították ki a „számviteli okiratok” sort. A legelső sor („Szabad királyi”) betűi Beimel és Kozma 1846. évi mintájában a Disz-betük csoport 2. sz. alatt láthatók. (41) Szegeden már az 1840-es évek első felében feltűnt. E díszírást is számos vidéki nyom­da alkalmazta az 1840-es évek végén. A füzetben lévő kimutatások bonyolult nyomdai munkát kívántak. A sok hasáb és a sok szám nehézzé tette a szedést. Az egyes hasábok­ban szereplő megnevezések, a hozzájuk tartozó számok és a táblázatfejek is a Länderer és Heckenast-féle Római és dőlt betűk Garmond fokozatából valók. Az egyes tábláza­tok címeit a Landerer-féle 1830. évi betűminta Nro. 38. Doppel Cicero Antiqua kurren­séből, ezek alcímeit Nro. 18. Tertia Antiqua (Nro. 1.) betűjével szedték. A víz­szintes és függőleges léniák találkozása sok esetben pontatlan, a vízszintes felett és alatt levő függőlegesek gyakran nem állnak vonalban. A füzet mégis korszerű, szép nyom­dai munka, amely a reformkori magyarországi társadalmi-gazdasági haladást szolgáló betűanyaggal készült. Azt is igazolja, hogy a Grünn-nyomda az 1840-es években is együtt haladt a nyomdaipari modernizációval és ennek már a közigazgatási nyomtatvá­91 41. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom