Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

5. Grünn János nyomdája 1835–1857

nyokon is érződött a hatása. Az összefoglalóan egyéb nyomtatványkategóriába sorolható Grünn János-féle nyomdatermékek is alátámasztják a fenti megállapítást. Csak néhány példát mutatunk be.

A szegedi „római katholika egyház”-nak már az 1830-as években bizonyosan készített a nyomda anyakönyvi kivonat űrlapokat. A nyomdaköltséget a város mint kegyúr fedezte. A tanácsi iratanyagban fennmaradt az 1837. május 16-án a Szent Demeter egyháznál kiállított keresztelési anyakönyvi kivonat.25 Ez a nyomtatvány is kitűnik gondos szedésével, a léniáknak az eddig tapasztaltnál pontosabb illesztésével, tiszta nyomásával.

Méginkább kellemes benyomást keltő, szép nyomdai munka az a keresztlevél, amelyet a Szent György plébánián 1847. április 20-án állítottak ki.26 A 88 X 52 cicerós szedéstükrű nyomat egésze keretbe foglalt. A keret 4 léniából áll, a külső kb. 3—4 pontos lehet, a következő kb. 2 pontos, míg a két belső kb. grob (0,3 mm). A kereten léniaillesztés nem látszik, litográfiával készülhetett. A keret belső sarkaiban díszek láthatók; egyeznek Szilády Károly kecskeméti nyomdájában 1844 elején készült emlékkönyvecske címlapkeret sarkaiban látható dísszel. E dísz feltehetően a Länderer és Heckenast cégtől való. A négy sorba tördelt nyomtatványcím első sora Länderer és Heckenast 1843. évi betűmintájában a Díszirások csoportján belül 25. sz. alatt látható árnyékolt Italianne típusú díszbetű, amely nagyságára, metszésére nézve egyezik Réthy Lipót 1847. évi betűmintájának 20. sz. betűjével. A harmadik sor Beimel és Kozma 1846. évi mintájában a Disz-betük csoportja 2. sz. betűjével azonosítható. A 2. és a 4. sor szintén Beimel és Kozma betűmintájában látható kövér antikvával azonos, a 2. sor pl. Réthy mintájában is látható 12. sz. betűvel egyező, a 4. sor pedig ugyanezen betűcsalád kb. 18 pontos kövér kurrens betűjével azonos. Az anyakönyvi adatokat tartalmazó rész 8 hasábra osztott, ebből 4 hasábot összefog egy olyan fejírás, amelyet a cím 2. sorában látható betű kurrenséből szedtek. A 4 egyéb hasáb fejszövegében a Länderer’sehen Buchdruckerei 1830. évi mintájának Nro. 14. Mini Antiqua (Nro. 1.), a főcímmel ellátott négy hasáb fejírása az Egyetemi Nyomda ismeretlen kiadási évű mintájában látható Nro. 11. Garmond Antiqua Böhm betűjének felel meg. Az anyakönyvi részt közrefogó szalagok léniái folyamatosak, csekély kívánnivalót hagynak. Jelentősen emeli a nyom-,- tatvány esztétikumát a viaszpecsét számára szolgáló, Länderer és Heckenast mintájában látható, 12 szögbe komponált, stilizált, napsugarakat utánzó metszvény. (42)

A most leírt nyomtatvány nagyon szépen kivitelezett, arányos, pontos, az 1840-es évek nyomtatványviszonyait tekintve igen korszerű. Alkalmazták a szegedi nyomdában 1846-tól működő litográfiái eljárást is e dokumentum előállításánál.

Fennmaradt Grünn János működési idejéből egy-két nyomdaszámla. Ezek is előnyomtatott űrlapok. Az 1839. február 28-án kiállított számla a Szegedi Hangászati Egyesület által rendelt nyomtatványok árát, mennyiségét tünteti fel.27 A „hangászati iskola” (zeneiskola) alapszabályát a nyomda 200 példányban készítette, médián méretű nyomtató papírt használt hozzá. A számla szerint 30 forint volt a nyomdaköltség. Mivel 200 ív papírt használt fel a nyomda, a füzet 1 íves terjedelmű. Egy-egy füzet előállítási ára tehát 15 krajcár volt. (1 forint = 60 krajcár.) Az összegbe természetesen beleértendő a papír ára is. Az ismert nyomdatörténeti könyvekben (mint pl. a debreceni, az egyetemi, a sárospataki, a váci nyomdákról szóló művekben) nem találtunk adatot e korból a nyomtatvány-előállítás költségeire. E miatt nem tudjuk megmondani, hogy

92