Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
sedő szükségletek kielégítésére igen sok tankönyvet nyomtattak, főleg az 1840-es években, amikor a tanulói létszám az iskolavárosokban jelentősen emelkedett. Pl. Szilády Károly 1841-ben alapított kecskeméti nyomdája már 1841-től az ottani iskolai szükségletre számos tankönyvet állított elő. Szilády Károly tipográfus tiszteletére a kecskeméti Petőfi Nyomda által 1982-ben kiadott emlékkönyvben - többek között - tankönyvreprodukciókat is közöl már az 1840-es évekből. (A Petőfi Nyomda kiadványai II. Sorozatszerkesztő Bagi Béla.) Az 1840-es években Szegeden kiadott számos könyv is eredményesen szolgálhatta a nemzeti hagyományok őrzésének, a polgári öntudat fejlesztésének, az általános erkölcsi értékek rögzítésének, a vallásos érzület fejlesztésének, a humánismeretek növelésének ügyét. Mindössze egy-két, tudományos vagy kézikönyvül szolgáló példát említhetünk. Erkölcsi tanításokat ad elő társalgás formájában Saarváry Béla: Erkölcsi beszélgetések c., 1844-ben megjelent könyve. Szövegét Länderer és Heckenast 1843. évi világos Garmond betűjéből szedték. A kötet tartalmi egységeinek főcímeit a Länderer és Heckenast-féle 1843. évi mintában látható Vastag római és dőlt betűk között található Tertiaból, a fő témakörökön belül levő alegységek címeit pedig a Római és dőlt betűk Tertia, a lapalji jegyzeteket a Petit fokozatából szedték. „A honi ifjúságnak segédkönyvül” szánta Vass József piarista tanár A latin nyelv ékes szókötése c., 1846-ban megjelent munkáját. (8-ad rét, IV+132 1.) Valóban jól használható, tanulók és - mondjuk meg - tanárok számára is kedvelt könyv lehetett, mert 1851-ben már második kiadása is megjelent, ugyancsak Szegeden, Grünn János betűivel. Sok példával szemlélteti a helyes latin szóhasználatot és a mondatszerkezeteket. A magyar nyelv használatának említett kiterjedése ellenére a latin nyelv eredményes tanítása, a felsőfokú sikeres továbbtanulás érdekében mindenik humán gimnáziumban 1948-ig igen nagy hangsúlyt kapott. Ezért tehát a már korábban említett latin klasszikus szerzők műveinek újabb és űjabb kiadása mellett a latin nyelvkönyvek megjelentetése is nagy fontosságú volt. Éppen ezért illeszkedett a sorba Vass József műve (122 X 197 mm). Tükörmérete 22 és fél X 38 és fél ciceró. Szövegbetűje az előszóban Länderer és Heckenast 1843. évi Római és dőlt betűk Garmond, a főszövegben Cicero antikvája. A latin szavakat, kifejezéseket azonban az Egyetemi Nyomda 1824. évi Grobe Garmond Cursivjából szedték. Az álló betűkhöz képest ennek a más duktusú betűnek az alkalmazása didaktikai szempontból kiváló megoldás: e finom vonalú betű anélkül teszi hangsúlyossá a latin szavakat, nyelvtani szerkezeteket, tehát a könyv lényegét, hogy elkerüli a félkövér betűket. (34) Ily módon a szedéskép egységes, esztétikus. A fő- és alcímekben a fejezetek élén azonban már vaskos, 1840-es évekbeli betűket látunk. A könyv igen erősen tagolt: az „Előszó”, az ezt követő „Bevezetés” után 6 A szegedi nyomdászat... 81 34. ábra
