Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
három szakaszra oszlik. A szakaszok fejezetekből, az utóbbiak paragrafusokból állnak. A „szakasz” felirat („Első szakasz” pl.) az Egyetemi Nyomda 1842. évi betűmintájában látható Mittel Antiqua Englisch verzálisából, a szakasz főcímét („Az ékes szókötésről”) Beimel és Kozma 1846. évi mintájának Disi-betük csoport 2. sz. betűjéből, az „I. Fejezet” alcímet a már korábban említett, Landerer-féle Egyptienne típusú betű mitteles fokozatának verzálisából, ennek alcímét („A Latin nyelv tisztaságáról.”) Länderer és Hec- kenast 1843. évi mintájában Vastag római és döltbetűk fejezet Tertia fokozatú betűjének kurrenséből szedték. Egyes szegedi iskolák vagy több iskola együttesen közzétették tanulóik érdemsorozatait. E kiadványok közül csupán egyet emelünk ki, mert betűtörténeti szempontból fontos: A’ szegedi királyi / nemzeti / fő oskolákban / tanuló ifiuságnak / osztályozata / az 1837-dik oskolai évnek / második felében. Már a cím szedése mutatja, hogy Grünn János 1837 közepére felfrissítette nyomdájának örökölt betűkészletét. Főként a Lande- rer’schen Buchdruckerei 1830. évi betűmintájában látható betűk jelennek itt meg. Az első és hetedik sorok betűi a Landerer-féle 1830-as minta Nro. 17. Tertia Egyptienne betűjével azonosak; vastag vonalú, kövér betűk. Az Egyptien típust mi ezen a szegedi nyomtatványon láttuk először felbukkanni. A harmadik sor kontúros, árnyékolt, szintén verzális, 28 pontos kövér címbetű. Csak az 1843. évi Länderer és Heckenast-fé- le mintában szerepel, ott a Díszirások között 11. szám alatt. E betűt a Landerer-féle üzem már az 1830-as évek közepén forgalmazhatta, ezt bizonyítja az 1837. évi szegedi „érdemsorozat” címének harmadik sora. (35) A cím ötödik sora szintén a Landerer-féle, 1830. évi Nro. 37. Grobe Kanon, a 30. ábrán már bemutatott, széles kövér árnyékolt Egyptienne díszbetű. A cím többi részét és a tanulók neveit is Landerer-féle betűkből szedték. A tanulók neveit pl. Nro. 11. Cicero Antiqua (Nro. 1.) szövegbetűből. Maga a nyomtatvány - amely 423 tanulót mutat ki - 227 X 371 mm-es ívre nyomott, kettőbe hajtott, így négy oldalas dokumentum, egy-egy oldal tükörmérete 36 és fél X 72 ciceró. Értékes oktatás- és tipográfiatörténeti anyag. 35. ábra Előfordult, pl. 1840-ben, hogy különböző városrészek nemzeti iskolái együttes, egy kiadványba foglalt kimutatást közöltek tanulóikról. Ez évről pl. a mórai, a tabáni (az eredeti címben „tobáni” szerepel), az alvégi (alsóvárosi) és a röszkei iskolák tanulóinak közös kimutatását találjuk a Csongrád Megyei Levéltár Nyomtatványgyűjteményében. Tipográfiai elemzésétől eltekinthetünk, mert az előbbi kiadványhoz képest aligha mutat újat. A magyarországi feudalizmus mélyreható válsága idején, az 1840-es évek második felében Szegeden is kiéleződtek a haladó és konzervatív csoportok küzdelmei. A progresszív és maradi gondolkodás képviselői nem egyszer csupán gazdasági kérdésekre összpontosítva fejtették ki nézeteiket. Vitáik során számos röpirat is keletkezett. Korda János, az egyik legvagyonosabb szegedi polgár, a helyi liberális politika je82
