Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
A moziműsorok, a szórólapok, a plakátok szedéséhez bizonyára más betűcsaládok is a nyomda rendelkezésére állottak. Ez azonban nem változtat azon, hogy Tzschöckell Hermann nyomdája szűk keresztmetszetű, kisszerű tevékenységet végzett. TflniTÓnŐKÉPZŐ IRTÉZET ÉRTESÍTŐ3E 202. ábra Wesselényi Géza nyomdája A kisebb szegedi nyomdák közül a jelentősebbek közé tartozik Wesselényi Géza műhelye. A tulajdonos tanult nyomdász volt; az 1888. október 15-én lezárt nyomdászstatisztika szerint Miskolcon bírt nyomdát. Az 1894. utolsó hónapjaiban felvett nyomdászegyleti kimutatás szerint miskolci nyomdájában napi 10 órás munkaidővel 1 művezető, 3 bizonyospénzben dolgozó szedő, 1 gépmester, 10 (!!) szedőtanonc, 1 nyomóta- nonc (a tanulók közül 6-ot törvényszabta idő előtt vett fel), 1 férfi és 1 női segédmunkás is dolgozott. A szedők átlagbére heti 8,33 Ft. A gépmester 12, a férfi segédmunkás 6, a női segédmunkás 3 Ft hetibért kapott. A munka egészséges helyiségben folyt. Miskolc ekkori 2 nyomdája közül a Wesselényi-nyomda volt a jelentősebb. Miskolcról Budapestre helyezték az üzemet: 1900 augusztusában már ott működött a műhely, 12 alkalmazottal, köztük 6 szedővel és 1 gépmesterrel. Az 1902 nyári adat- felvételkor még mindig a fővárosban volt az üzem, 11 alkalmazottal. Az 1903. júniusában felvett szakegyleti statisztika már a hódmezővásárhelyi nyomdák között említi. 1902. szeptember-október fordulóján települt Hódmezővásárhelyre: 1902. október 26- tól itt adja ki az 1903. március 19-ig élő Népszövetség c. társadalmi hetilapot, amelynek szeptember 11-i mutatványszámát még Budapesten állították elő. A szegedi cégbíróság 1903. március 10-én jegyezte be Wesselényi Géza hódmezővásárhelyi lakos kő- és könyvnyomda egyéni cégét. 1903 júniusában 1 nyomógépe volt, 2 szedő (22-22 K heti fizetéssel), további 2 szedő 18 K hetibérrel és 3 szedőtanonc dolgozott. Napi munkaidő 10 óra. Wesselényinek ugyanezen statisztika szerint már Szegeden is volt műhelye: itt 1 nyomógépet bírt és 1 szedővel dolgozott, aki 20 K hetibért kapott. Szegedi nyomdájában a napi munkaidő 9 óra. A nyomda főtelepe Hódmezővásárhelyen működött: 1904. március 6-tól itt nyomtatták az 1905. április 2-ig megjelent Vásárhelyi Ellenzék c. lapot és az Orosházi Újság 1904. augusztus 14-i számát.'7 1904/05. fordulóján azonban a hódmezővásárhelyi telep Szegedre költözött; az 1905. július-augusztusban felvett nyomdászszakegyleti statisztika szerint Wesselényi csak Szegeden bírt nyomdát; aláírta az árszabályt és a II. osztályba sorolt Szegeden előirt 26 K-ás heti minimumon felül, 29 K-ás hetibérrel alkalmaz 3 szedőt; tanonca nincs. A statisztika szerint alkalmaz még 1 gépmestert 24 K-ás hetibérrel. A napi munkaidő 9 óra, a munka egészséges 18a szegedi nyomdászat... 273
