Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig
helyiségben folyik. A Wesselényi-nyomda 1906. július 7-én szüntette be működését.18 E nyomda Hódmezővásárhelyen Andrássy utca 22. sz. alatt, Szegeden Kárász utca 16. sz., majd Aradi u. 6. sz. alatt tevékenykedett. A tulajdonos feltehetően eladta nyomdáját; az 1907. júniusi statisztika sem Budapesten, sem vidéken nem tüntet fel Wesselényi-nyomdát. A nyomda munkái közül első helyen egy nagy jelentőségű munkás-kultúrtörténeti dokumentumot veszünk szemügyre. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegylete Szegedi Csoportja 1904-ben kinyomtatta könyvtárának könyvjegyzékét. A munkásszervezetek Szegeden is törekedtek tagjaik műveltségének előmozdítására, ezért igyekeztek könyvtárakat létrehozni. A műveltség fokozását az osztályharc nagyobb sikere érdekében tartották fontosnak. Különösen jól mutatta ezt a könyvnyom- dászszakegylet könyvanyagának összeválogatása. Könyvtári állományának száma, összetétele alapján is a legfejlettebb munkáskönyvtár volt az 1900-as években Szegeden. Szakkönyveket, szociális könyveket, nyelv-, földrajz-, történelemtudományi műveket, művészi színvonalú, értékes szépirodalmi műveket tartalmazott, de nem hiányoztak a ponyvairodalom egyes termékei sem. A szegedi nyomdászszakegylet igazi munkáskönyvtárat igyekezett kialakítani. Erről tanúskodik könyvtárjegyzéke, amelyet korábban már publikáltunk.19 A 41 nyomtatott oldal + 2 lapos kiadvány 828 magyar nyelvű kötetet regisztrál. Kb. 112 X 155 mm nagyságú, cémafűzéses, 16 X 29 cicerós tükörmérettel bír. Wesselényi Géza szegedi nyomdája állította elő. A fed-, egyben címlap nem tiszta nyomású, de jól elrendezett, jó beosztású. Két sor („könyvnyomdászok és betűöntők szakegylete” és „A szegedi szakegylet” sorok) betűi a H. Berthold berlini betűöntöde Schmale halbfette Renaissance betűivel azonosíthatók, mintegy 16 pontos fokozatú verzálisokból szedték. A legkiemeltebb sor a „könyvtár-jegyzéke”, amely a Roos & Junge betűöntöde (Offenbach am Main) Etienne betűjének 24 pontos verzálisával látszik egyezőnek. (203) A címlapon a többi sor, valamint a füzetben a jegyzék tagolására szolgáló címek (pl. „Nyelvtudomány, szótárak, értekezések és tanulmányok”) szedése azonos a Bauer- sche Giesserei 1892 óta gyártott Amerikanische Grotesk betűtípussal. (204) Az öntöde 8 ponttól 40 pontig, 8 fokozatban készítette. Az impresszum felett levő dísz az EMB 1895. évi mintájának Záródíszek 4. sz. darabjával egyezik. A szövegbetű az Engel Lajosnál már bemutatott, a Bauersche Giesserei Antiqua 84 f borgisz fokozatú betűvel azonos. A könyvek szerzőinek nevét kurzívval szedték; e dőlt betű az EMB Cursiv Borgisával azonosítható. Az egyes könyvcsoportok végén fél, másfél, egy helyen 3 oldalas kipontozott részt hagytak a később beszerzendő könyvek adatainak beírásához. A jegyzék végére kölcsönzési naplót helyezett el a nyomda. A pontozott léniák darabokból vannak összeillesztve: az illesztések nélkülözik a szükséges gondosságot. Egynémelyik lénia néhol fél vagy egy ciceróval is keskenyebb a tükörszélességnél. Az is előfordul, hogy nem azonos méretű és sűrűségű pontokból álló léniadarabokat tettek egymás mellé, néhol meg a két léniadarab találkozását a léniapontoknál kisebb pontokkal töltötték ki. (Lásd pl. az 5. oldal 3. léniasorát vagy a 4L oldal 2. léniasorát.) Érdekességként megemlítjük az ugyancsak Wesselényinél készült, 1905-ben nyomtatott, (1904. február 20-án alakított) A Szeged-felsővárosi mezőgazdasági társulat alapszabályai c., 10 oldalas füzetet. 103 X 155 mm-es, drótfűzéses munkácska, gyá274
