Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
tor mozgatja. (4 gyorssajtó működik.) A nyomdahelyiség egészségügyi szempontból „tűrhető”. Az üzem műszaki fejlődését bizonyítja a litográfiái részleg létesítése, amelynek pontos dátuma nem ismert. A fenti adatokat közlő statisztika nem tesz említést kőnyomó sajtóról és litográfiáról a Bába-üzemben; másrészt 1896 nyarán Bába litográfiái úton előállított, cégjelzéses levélpapíron fordult Szeged tanácsához 1896. július 15- én. E fejléc szerint a nyomda telephelye: Iskola utca. Tehát a Szegedi Napló c. lap nyomdájának történetével is foglalkozó, később részletesen is tárgyalandó Jubiláris emlékkönyv ama állítása, hogy a litográfiái üzemet az Iskola utca 18. sz. alól a Híd u. 6. sz. alatti bérházba költözés után szervezték meg, nem helytálló. A szóban forgó litografált fejléc 46 X 23 és fél cicerós, finom rajzú, gondos nyomat. Eszerint Bába Sándor könyv- és papírkereskedést, írószerraktárt, litográfiái műintézetet, kő- és könyvnyomdát, könyvkötészetet, tömöntödét tart fenn; „községi és közigazgatási, valamint csendőri nyomtatványok főraktára”, hirdetés ragasztási vállalat. Tehát széles és kiterjedt üzletköre volt. Az 1891. január 1-től működő Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara első, 1891-ről szóló vaskos jelentését Bába Sándornál nyomatta. A nyomda a jelentés tartalmi fontosságának megfelelő, gondos munkát igyekezett végezni. Az Évi jelentés (1891) a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarai kerület közgazdasági viszonyairól c. kötet (Szeged, 1892.) 175 X 250 mm- es, 28 és fél X 43 ciceró tükörmérettel bír. A Kamara Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek ajánlotta. Az ajánlás névre szóló része az 5., szöveges része a 7. oldalon olvasható. A megszólítást, az aláíró Kulinyi Zsigmond titkár és Gál Ferenc elnök nevét az AfSuM által előállított Mediaeval-Cirkular 16 pontos fokozatával egyező betűkkel szedték. (152) Kner Izidor 1890. évi mintalapján e betű 12 és 24 pontos grádusai láthatók. A kötet szövege és táblázatai egy része ugyancsak az AfSuM betűjével, Endrényi Lajos nyomdájánál már bemutatott Antiqua Nr. 1335 10 pontosával azonosítható. A szöveg és a táblázatok nagyobb részét azonban egy másik betűcsalád, a Poppelbaum betűöntöde Französische Antiqua Corps 10 betűjével szedték. (E betűtípusról bővebben a Szegedi Napló kapcsán szólunk.) Bába Sándor nyomdája az 1890-es évek első felében nyomtatta több szegedi oktatási intézmény, pl. a kegyesrendi főgimnázium értesítőit, nyilvános számadásra kötelezett egyes bank- és iparvállalatok önálló füzetekben közzétett évi jelentéseit (pl. a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank üzleti jelentéseit, a Szegedi Kenderfonógyár Részvény- társaság üzleti jelentését és zárszámadását.) Az iskolai évkönyvek e nyomda által az 1880-as években kialakított külsővel, azonos vagy csak kisebb mértékben eltérő szedőanyaggal készültek. 152. ábra 221
