Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
Az üzleti jelentések közül bemutatjuk a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 1895 évről szóló jelentését.29 A 16 oldalas, drótfűzéses füzet 257 X 302 mm-es, 39 és fél X 46 cicerós tükörméretű. A felhasznált papír és a változatos szedőanyag igen pontos munkával párosult. A nyomda ezzel kifejezésre juttatta, hogy tiszteli az egyik legnagyobb szegedi pénzintézetet és annak vezetőit, akik a város leggazdagabb polgárai közé tartoznak és a vagyonuk révén társadalmi tekintélyt élveznek. A borító legfontosabb sorainak összeállításához (A „Huszonnyolczadik” illetve az „üzleti jelentés” sorok) a Fischer és Mika-féle budapesti betűöntöde Enchorial nevű betűjével egyező 20 pontos, illetve 32 pontos fokozatokat használták. (153) Kisebb fokozataiból áll az impresszum. Az öntöde 6 ponttól 48 pontig, 10 fokozatban kínálta ezt az eredetileg Angliából származó betűt. HUSZONNYOLCZADIK ÜZLETI JELENTÉS 153. ábra A címlapon a cím szedéséhez két mediaeval betűtípust használtak: „A szegedi” és az „1895. évről.” sorokat a Scheiter & Giesecke betűöntöde Mediaeval-Antiqua-Versa- lien 20 pontos, illetve 16 pontosával egyező betűkkel szedték. Másik mediaeval jellegű típusból, az ugyancsak Scheiter & Giesecke cég Schmale Mediaeval betűcsaládjával egyező 28 pontos betűkből állították össze a „Kereskedelmi” valamint az „Iparbank” szavakat. Az „és” kötőszót 2 cicerós, a „huszonnyolczadik” kifejezést a text, az „üzleti jelentése” sort a 3 cicerós verzálisaival azonos betűkből szedték. (154) A cím utolsó sora és az impresszum közé elegáns, jól megválasztott méretű (7 és fél X 5 cicerós), szárnyas angyalt derékig ábrázoló, levél és egyéb növényi ornamensekkel gazdagon ellátott díszt helyeztek. A címlap kitűnik arányos, helyes beosztásával, a betűfokozatok megfelelő megválasztásával és alkalmazásával. KERESKEDELMI ÉS IPARBANK ÜZLETI JELENTÉSE 154. ábra 222
