Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig
geden. A négy mű közül kettőnek Benyák Bernát a szerzője, aki 1789-től publikált 1819-ig.4 A 18. sz.-ban és a 19. sz. első felében nagyon elterjedt a különböző ünnepélyes alkalmakra (pl. főispáni, püspöki vagy más méltóságokba történt beiktatásra, neves személyiségek temetésére, a császár és király születésnapjára, vagy a császári ház tagjainak esküvőjére, gyermekeik születésének tiszteletére stb.) írott, sok esetben verses köszöntők kinyomtatása. E szokás kiszolgálása a 19. sz. első felében működő valamennyi hazai nyomda egyik fontos kötelessége és bevételi lehetősége volt. A köszöntők sorába illettek a Kőszeghy Lászlót ünneplő említett kiadványok is. A Szegeden nyomtatott füzet címlapja Grünn Orbán jó arányérzékét, a betűfokozatok csaknem hibátlan megválasztását tükrözi. A hosszú címet 15 sorba tördelte. Ezek közül négy sor rövid: az egyik három betűből álló jelző, három pedig prepozíció, két, illetve három betűből. Grünn e sorokat kb. 8 pontos verzálisból szedte: túl kicsinynek tűnnek a kb. 18-24 pontos grádusokból szedett sorok között. Emiatt használtuk az előbb a „csaknem” szót. A címlap legerőteljesebb, legnagyobb fokozatú (kb. 32 pontos) betűjéből szedte az ünnepelt nevét. Ez a betű egyezik a nagyszombati betűöntöde 1773. évi mintájának XXXIII. Duplex Tertia Versalia, már említett betűjével. Találkozunk e félkövér barokk antikvával a Nagyszombatban 1791-ben nyomdát nyitott Jelinek Vencel műhelyében készült egyes könyvek címlapjain is az 1800-as években. Jelinek az Egyetemi Nyomda Budára költözésekor a Nagyszombatban maradt alkalmazottak között szerepel.5 Grünn és Jelinek, habár eltérő időpontban, az Egyetemi Nyomda alkalmazottai voltak, így természetesnek tűnik, hogy önálló nyomdászati tevékenységük megindításakor főleg az Egyetemi Nyomda betűöntödéjéből származó betűkészlettel szerelték fel üzemüket. E tekintetben eltértek több, a 18. sz. utolsó harmadában alapított hazai nyomdától: pl. a pécsi Engel János József és a pozsonyi Weber Simon Péter a bécsi Trattner nyomda- és betűöntő cégtől szerezte be szedőanyagát. A Kőszeghy Lászlót köszöntő füzet címlapjának további betűi is igazolják, hogy Grünn Orbán elsősorban az Egyetemi Nyomda betűöntödéjének szedőanyagával indította meg szegedi nyomdájának tevékenységét. A 6. és 11. sorok betűi egyeznek az 1773. évi nagyszombati minta LVI. Text Antiqua verzálisával. (2) A füzet címlapján a püspöki látogatás dátuma és a megjelenést feltüntető sor között két dísz látható. A feljebb levő, mintegy 31 darabból, háromszög alakúra komponált díszítés alkotó elemei az Egyetemi Nyomda betűöntödéje által előállítottak; nagyobb részük látható a Novum calendarium 1801. stb. című kiadvány Schematismus c. része lapszámait közrefogó különféle díszek között. E díszek, akárcsak az alul levő, mintegy 31 ciceró széles kb. 8 pont magas, 6 elemből összerakott dísz a bécsi Trattner János Tamás betűöntödéjéből jutottak az Egyetemi Nyomda öntödéjébe, innen kerülhettek jó néhány hazai vidéki officinába, köztük a szegedibe is. (3) LIBERA REGIAQUE CIVITATE ILLUSTRISSIMUM DOM. DOMINUM 2. ábra 18
