Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig
*s>!lllv^ o-í1- -»-i*- 4* 4* ■*$<• +i+«<0“ SZEGEDIN!, T Y P I S P H 1 L I P P 1 U R B A NI G K « N. 3. ábra Az 1800-as évek első felében Grünn Orbánnak voltak más betűcsaládba tartozó szövegbetűi is. Az egyik az előbbinél keskenyebb rajzú, mediaeval jellegű. A szegedi nyomdászmester ezt a kb. 10 pontos betűt elsősorban lapalji jegyzetek, vagy valamely kötetet indító mottó szedésére használta. Jó példa erre a Markus Tullius Tzitzerónak ki válogatott levelei, mellyeket a tanuló ifjúság hasznára magyar nyelvre fordított, ékes Deák mondásokkal meg toldott, és példák által Követésre alkalmaztatott Hegyi Jósef, a Kegyes Iskoláknak szerzetes papja. (Szegeden, 1804.) E kötet 110 X 179 mm, a szedéstükör 18 és fél X 34 ciceró; 4 lev. + 333 nyomtatott oldal + 4 lev. Az akkoriban már jelentősen szélesedni kezdő hazai tankönyv irodalom sajátos változata. A nagy római szónok beszédgyűjteményeit, válogatott beszédeit a 18. és 19. sz.-ban eredeti latin nyelven hazánkban is számos kiadásban publikálták. Hegyi József kötete azonban magyar fordításban közli az iskolai oktatásra kiválasztott beszédeket, leveleket a fordítás szempontjából különleges részek, nyelvtani sajátságok, vagy az ókori római élettel, fogalmakkal kapcsolatos lapalji jegyzetekkel ellátva. A Ciceró-beszédekben előforduló nyelvtani szerkezetek magyar fordításához az eredeti latin szöveg szavait csatolja a jegyzetekben. Mindez a latintanítás, a latin nyelv jobb megértése, a szabatos magyarra fordítás megkönnyítésére szolgál. A könyv összeállítója munkáját elsősorban a magyar ifjúságnak ajánlja „a tiszta, ékes és bőséges deákság megszerzésére.” Haszonnal forgathatták azonban a latin nyelvet tanító tanárok is. Bizonyára kelendő lehetett: Grünn Orbán 1826. évi leltárának a raktári könyvkészletet feltüntető részében nem fordul elő, csupán a nyomdához tartozó könyvek sorában, 17. szám alatt említi meg.6 E könyvnél - és több már kötetnél - nem szükséges a címsorok hosszának jelzése. A szövegszedés, a főszöveg igen jó olvashatósága, a díszítés nagy gondosságú szedéssel készült, a nyomás tiszta, mindez a könyv széleskörű használatát segíti elő. A kötet a korabeli mértékkel mérve igen szép nyomdai alkotás. Fő részeit rézmetszetekkel indítják. Pl. a Markus Tullius Tzitzerónak kiválogatott levelei c., legelső fejezet élén 75 X 26 mm-es, vihartól meghajlított fakeresztet, a háttérben kápolnát, paplakot és várat mutató ábrával. (4) E metszetet Grünn más nyomtatványain később is többször alkalmazta. Egyéb metszet is található a kötetben. A fejezetcímet az „I. Levél” alcímtől 9 darabból összerakott, kb. 12 ciceró széles, 6 pont magas díszítés választja el. A főszö2* 19
