Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig
felső ívénél. A verzálisoknál pedig különösen jellegzetes az „S” betű: alsó íve már szélesebb a felső ívénél, a felső szerif függőlegesre, míg az alsó szerif ferdére vágott. (Sze- rif = a betű fővonalait befejező, rövid keresztirányú vonal.) Az „A” betű két szára pedig felül hegyes szögben találkozik, eltérően a barokk „A” betűk ferdére vagy néha vízszintesre metszett felső hegyétől. Grünn különféle nyomtatványain a 10, 12, 14, 16, 18 pontos fokozatait láttuk. Ez lehetett a szegedi nyomda legelső szövegbetűje, a 14, 16 és 18 pontosokat pedig címbetűként is használta. E két nyomtatvány tanúsága szerint a szegedi nyomda a 16 pontos fokozat Kapitälchen betűjével is rendelkezett már 1801- ben. Az Egyetemi Nyomdának sem az 1773. évi, sem az azt követő 1814. évi betűmin- takönyvében nem láttuk ezt a betűcsaládot. 1798. óta az Egyetemi Nyomda betűöntödéje Bikfalvi Falka Sámuel vezetése alatt működött; a 18-19. sz. fordulóján már modernebb vonalvezetésű betűket is előállított. A Szegeden alkalmazott, szóban forgó betű a barokk és a klasszicista antikva közötti átmeneti típusok egyik korai változata lehet. A következőkben Grünn Orbán első számú szövegbetűjének nevezzük. A szegedi nyomdaalapító több mint két évtizeden át használta, utóbb inkább csak közigazgatási nyomtatványain. Az említett betűcsalád más, 19. sz. eleji vidéki nyomda szedőanyagkészletében is megtalálható; felfedezhető pl. a pozsonyi Belnay György Alajos által alapított, 1801- 1809. között működő nyomda nyomtatványain. 1809 után Belnay özvegyének nyomdájában készült könyvek szövegbetűjeként is alkalmazták. Grünn Orbán nyomatán szembeötlő a klasszicista tipográfiára jellemző vonás; alig alkalmaz díszt. Egyetlen, három darabból álló, mértani elemekből összerakott, együttesen 17 és fél ciceró széles, 6 pont magas dísz választja el a Tudósítás! címet a szöveg első sorától oly módon, hogy a dísz felett és alatt is kb. 2 cicerós hézag látható. E díszítésnek funkcionális szerepe van, a cím és a szöveg hangsúlyozását is szolgálja. Szerény volta és funkcionális jellege folytán a betűre, a nyomtatvány mondanivalójára segít irányítani a figyelmet. A klasszicista tipográfiai szemlélet eme megnyilvánulása gyökeresen eltér a 18. sz.-ban oly divatos, a barokkra jellemző díszítéshalmozástól. A szegedi nyomdaalapító az Egyetemi Nyomda műhelyéből hozhatta magával e szemléletet, betűöntödéjéből pedig az alkalmazott dísz elemeit. Könyvek, alkalmi nyomtatványok A klasszicista tipográfiai felfogás tükröződik az 1801. november 6-ára készült füzeten is, amely Benyák Bernát piarista szerző latin nyelvű költeményét tartalmazza. Benyák a szegedi kegyesrendi gimnáziumban logikát és filozófiát tanított, e tárgyak doktora. Munkája Kőszeghy László, 1800-tól Csanádi püspök, tiszteletére készült, aki 1801. november 6-án helyezte el a szegedi „ispotály” (a későbbi kórház) alapkövét.3 A negyedrét alakú (190 X 241 mm), 8 oldalas, gerincragasztásos, borító nélküli füzet igen hosszú címet visel: Pia / memoria primi lapidis / pro / aede publica pauperum / in / Libera Regiaque Civitate / Szegediensi / collatis civitatis, et civium / sumptibus erecta, / per / illustrissimum dom. dominum / Ladislaum Kőszeghy / episcopum Csa- nádiensem / depositi / VI. Kal. Novembris MDCCCI. Kőszeghyvel kapcsolatban akkoriban legalább négy füzet látott napvilágot, de csak a fenti címűt nyomtatták Sze2 A szegedi nyomdászat ... 17
