Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
2. A Grünn-nyomda és tevékenysége az 1800-as évek végéig
a támogatást. A Tudósítás! című, már idézett dokumentumot ugyancsak nyomtatott kísérő levéllel küldte a címzetteknek. A kísérőlevél külzetén levő címzésbe természetesen az illetékes vármegye nevét szedte be. A Tudósítás! 225 X 355 mm-es, tehát a 470 X 700 mm nagyságú kisregál ív felének megfelelő bordázott papírra, a december 8-i keltezésű kísérő levél 530 X 415 mm-es, vagyis szintén a 18. sz. végén használt Klein Median méretű íves papírra nyomtatott.2 A dokumentumok szövegének arányos elrendezése, kiváló olvashatósága, tiszta nyomása első pillantásra felkeltik az olvasó érdeklődését. Mindkettő esztétikus, gondos kivitelezésű, nagy szakmai tudásról tanúskodik. Bizonysága ennek pl. az is, hogy a kurrens hosszú „ő” betűk három elemből álló ékezetét egyformára sikerült megoldani: a pont-törtvonal-pont közötti távolságok minden esetben azonosak, akárcsak a ferde vonal dőlésszöge. A hazai nyomdászatban még hosszú ideig használt eme szerkesztett ékezetet a szedőnek kellett az „o” betűre felhelyeznie, mert az akkori betűöntödék nem gyártottak magyar „ő” betűt. Az eljárás igen nagy figyelmet és hozzáértést kívánt. A Tudósítás! tükörmérete 35 és fél X 62 ciceró. A címbetű a 18. sz.-ban hazánkban használt barokk félkövér verzálisok egyike, azonos a nagyszombati Egyetemi Nyomda 1773. évi betűmintájának XXXIII. Duplex Tertia Versalia betűjével. Grünn nyomtatványán a cím egyes betűi között kb. 14 pontos tágítások láthatók. (1 pont = 0,376 mm, 1 ciceró = 12 pont.) A címek legfontosabb szavainak tágítása a 18., sőt a 19. sz.-ban is széleskörűen használt szedési eljárás: előfordult néha a betűfokozatnak megfelelő négyzet (kvadrát) alkalmazása is a hézagolásra. A szegedi nyomdászmester az említett cím betűit 14 pontos hézagokkal tágítva elérte, hogy a sor tetszetős és a tükörszélességhez képest arányos. A címbetűből való a szövegkezdő iniciálé. A szövegkezdő iniciálék alkalmazása a 18-20. sz. folyamán általános tipográfiai gyakorlat. A Tudósítás! és a kísérőlevél szövegbetűje ugyancsak az immár budai Egyetemi Nyomda betűöntödéjéből származhat, kb. 16 pontos fokozatú kurrens. (1) A betű rajza ugyanolyan, mint az Egyetemi Nyomdában 1801-ben nyomtatott, Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei. A kesergő szerelem c. kötetben alkalmazott, 8 pontos szövegbetűé. Kora-klasszicista vonásokat hordoz: a kurrens „e” ívének nem alsó, hanem hátsó vonalában vastagszik; az „a” betűnek, a szárhoz csatlakozó alsó félköríve szélesebb a betű E Királyi Szabad Szeged Várossának Nemes Tanátsa, fáradhatatlan gondoskodási között, mellyekkel e’ fok fzá- zadú Városnak betsessebbé, köz • hafznúbbá, nevezetessebbé 1. ábra 16 TUDÓSÍTÁS!
