Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
7. A szegedi nyomdászat 1873–1879
7. A SZEGEDI NYOMDÁSZAT 1873-1879 A gazdasági túltermelési válságok, (pl. az 1873 májusában kezdődött nagy gazdasági válság), kisebb mértékben éreztették hatásukat a nyomdaiparban, mint pl. a hiteléletben vagy az ipar egyes gyorsan fejlődő ágaiban. A kiegyezést követő években a liberális gazdasági és politikai elvek jelentős részének érvényesülése hazánkban, a cenzúra és a sajtóbélyeg eltörlése, a szellemi élet fellendülése, a politikai aktivitás megnövekedése, az általános „közgazdasági emelkedés” velejárójaként a reklámok, részvények, címkék, kezelési és ügyviteli nyomtatványok, a korábbi közigazgatásnál jóval bonyolultabb törvényhatósági közigazgatás életbe léptetése, a törvényhatóságoktól független állami szervek kiépítése (tanfelügyelőség, tankerületi főigazgatóság, az állami igazságszolgáltatás területi szerveinek létrehozása stb.), az oktatásügy kiszélesedése, az egyleti élet fellendülése az 1870-es években Szegeden is a nyomdaipar erőteljes fejlődését vonta maga után. Az 1873. évi gazdasági válság következtében nem csökkent a nyomdák száma sem országosan, sem Szegeden, sőt az elhúzódó válság ellenére is nőtt a számuk. Egyes könyv- és papírkereskedők ugyanis nyomdát rendeztek be, hogy a válság folytán kiéleződő üzleti versenyben a hivatalok papírvásárlási igényének csökkenését kész, olcsó nyomtatványok szállításával ellensúlyozhassák. Ez az országos tendencia Szegeden is érvényesült.' 1873. június 25-re Traub Bernát könyv- és papírkereskedő Sártory István nyomdásszal társascéget alakítva Iskola u. 13. sz. alatt, a Traub-ház I. emeletén új nyomdát rendezett be. (Sártory István 1870-ben még Makón létesített nyomdát, amely a legelső volt Csanád vármegye székhelyén.) Traub már 1869-ben könyv-, mű-, „hangjegy-”, írószerek, antikvárkereskedés és kölcsönkönyvtárán kívül még papír- és írószer nagykereskedést is nyitott. Utóbbit a Három korona utcai Götz-házban.2 Az 1871. évi tanácsi iratok szerint üzletében nyomtatványok készítésére is vállalkozott. Bába Imre és Burger Zsigmond 1871. július 7-én bejelentették a polgármesternek, hogy Traub az utóbbi 3/4 évben kisebb könyvsajtót és nyomdai betűket hozatott. Ily módon „mindenféle apróbb nyomtatványokat készít helybeliek és vidékiek számára.” A bejelentéshez csatolt, Traub által nyomtatott röplap azt írja, hogy „Legújabb gyorssajtó nyomást 5 perc alatt” elkészít (látogató jegyeket, névnyomással ellátott levélpapírokat). Készít továbbá eljegyzési és meghívó jegyeket, körleveleket, számlákat, címkártyákat „vagy bármiféle nyomtatványokat.” A nyomdai munkát a könyvkereskedésében végzi „Szegeden és H.-M.- Vásárhelyen.” A fogalmazás pontatlan: a vizsgálat a nyomdai eszközöket a szegedi Iskola utcai kereskedésben találta. A hódmezővásárhelyi boltjában csak rendeléseket vett fel, amiket a vásárhelyi Wodianer-nyomdában készíttetett el. (E nyomda - amint már utaltunk rá - 1868-tól működött.) 143
