Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
TISZAVIDÉEI ÚJSÁG 67. ábra A Bába-nyomda számos könyv nyomtatására kapott megbízást. Nincs helyünk tipográfiai elemzésükre. Csupán egy-két példa: 1863-ban jelent meg a Nemzeti dalfüzér (358 1.), 1864-1871 között az Ifjúsági színház 1-6. füzete. A sorozatot „Egy szegedi tanár” (Szabó Mihály) szerkesztette. 1864: Kempis Tamás: Krisztus követése. Erkölcsi olvasó- és imakönyv. Latin eredetiből magyar protestáns használatra átdolgozta Sze- remlei Samu. (16-od rét, 245 1.) A könyv olcsó, továbbá angol vászon kötésű és angol vászon díszkötésű, arany vágású változatban készült. A nyomda számos vallási és tankönyvet, néhány tudományos munkát is készített. Megemlítjük, hogy 1864-ben Csap- lár Benedek és Szabó Mihály szerkesztésében Bába kiadta a Magyar alföldi képes könyvtár két füzetét (12-ed rét, 126, ill. 110 1.) Ugyancsak 1864-ben - bizonyára a nyomda rentábilitásának fenntartására - megjelentette a Szegedi naptár [az] 1864. évre c., 31 lapos kalendáriumot. Az alkalmi nyomtatványai közül egy színházi plakátot említünk, amely 1868-ban készült. Sztupa Andor színtársulata Hódmezővásárhelyen bemutatott színművet hirdet, 134 A kiadóhivatal Bába Imre könyv- és szépműkereskedése. A lap a kis- és középipar fejlődését igyekezett szolgálni. Szemben állt a kiegyezéssel Tisza Kálmán Balkö- zép-párti programja alapján.17 1869-ben 316 X 455 mm-es, 1870-ben 320 X 488 mm-es egy-egy lapja. Négy oldalon jelent meg, hetenként kétszer. A 4. oldal kezdettől fogva a hirdetéseké. A lap mindkét évben - akárcsak előde, a Szegedi Néplap - négyhasábos. 1870-ben egy-egy hasáb 15 és fél ciceró széles. A hasábok között kb. grobfein léniákat helyeztek el. A teljes tükörszélesség 65 ciceró. A lapcím kb. 7 és fél cicerós nagyságú, keskeny, félkövér Egyptienne-típusú betűkből szedett. (67) A cikkek szövegbetűje az Eisenfels és Emich-féle 2. Garmond Antiqua, illetve 3. Cicero Antiqua, amiket pl. az 1866. évi szegedi kegyesrendi értesítvényben már láttunk. (Vö. a Szeged nyomdaipara c. munkánk 9. old. 1. kép szövegbetűivel.) A garmond fokozatból valók a kevésbé fontos cikkek, míg a vezércikkeket cicerós fokozatból szedték. Sortágítást egyik esetben sem láttunk. A cikkeken belüli kiemelések a szövegbetű kurzívjából valók. Egyes cikkek címét, pl. az 1869. október 7-i szám Szellemi érdekeink c. tárcájánál Beimel és Kozma 1846. évi széles kövér betűjének 12 pontos kurrensével emelték ki. Ugyanennek a betűnek garmond fokozatával szedték a „Helybeli újdonságok” rovatban a hírfejeket, továbbá - a lap másik helyén - a szerkesztő és a főmunkatárs nevét. A hírfejeket néha a szövegbetű ritkításával emelik ki. Gyakran használnak Egyptienne típusú betűket is, különösen a bekeretezett hirdetések legfontosabb részeinek kiemelésére. A lap - itt fel nem sorolható okok miatt - nem lehetett hosszú életű; 1870 áprilisában megszűnt.
