Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
a korabeli színházi plakátok sémája szerinti tipográfiával és tördeléssel.18 Az 1868. szeptember 26-i előadáson a Márton apó..., c. új francia darab kerül színre. A plakátja 315 X 390 mm-es papírra nyomtatott, 55 és fél X 75 és fél cicerós szedéstükörrel. A darab címét három sorba tördelték. Első sora („Márton apó”) 13 cicerós, az Eisenfels és Emich-féle, 124. sz. betűből, második sora („a targonczás”) ismeretlen eredetű Egypti- enne tipusú, 4 és fél cicerós betűből, míg a harmadik sor („a havrei kikötőben”) Eisen- fels és Emich 1851. évi 122. sz. betűjéből áll. (68) A plakát legelső sora („Uj nagyszerű francia szinmű itt először”) 3 és fél cicerós angol metszésű antikva; ugyanennek verzá- lisából szedték a második sort („Nemzeti szinészet”). Utóbbi két szó közé 7 ciceró magas, koronás, díszített magyar címert helyeztek. (69) Az előadás „Kezdete 7 órakor” sor keskeny Egyptienne-típusú, kb. 3 és fél ciceró nagyságú betűkből szedett. (Ugyanaz a betűtípus, mint amelyet Burger már 1860-ban bírt.) E sorra fekete kezek mutatnak. 69. ábra A nyomda Bába Imre halála utáni sorsáról a későbbiekben lesz szó. A Bába-nyomda megalakítása és versenye Burger Zsigmondot elsősorban a szedőanyag korszerűsítésére ösztönözte. Meghaladná lehetőségeinket, hogy következetesen bemutassuk az új szedőanyagot és annak a későbbiekben történő gyarapodását. A nyomtatványok mennyiségének gyors növekedése, a nyomtatványfajták csoportjainak szélesedése miatt is az eddigi tárgyalási módunkon változtatni kell; nincs rá mód, hogy miként az 1848 előtti évtizedek esetében tettük, a nyomdászattörténet szempontjából jelentősnek ítélt nyomtatványokat közelről, részletezve szemügyre vegyük. Ezen135
