Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
mű politikai és vegyes tartalmú lap sikertelensége után Bába már 1863 nyarán újabb lap indítási kérelmet nyújtott be Szeged város polgármesteréhez. Szeged Csongrádi Értesítő címen, Pollák József szerkesztésében „vegyes tartalmú üzleti lapot” óhajtott kiadni. Kérését Taschler József polgármester az 1863. június 24-én tartott tanácsülés határozatából felterjesztette a helytartótanácshoz. A felterjesztés szerint Bába és Pollák is erkölcsi, politikai és vagyoni tekintetben kifogás alá nem esnek, elegendő képességekkel is bírnak a lap kiadására illetve szerkesztésére. Mivel egy hason tartalmú lap közzététele Szeged népességszámának, a helyi kereskedelmi és üzleti érdekeknek megfelelne, Taschler javasolja a helytartótanácsnak az engedélyezést. Onnan azonban - az 1863. december 16-i szegedi tanácsülés szerint - a kérvény elintézetlenül érkezett vissza. Bába ugyanis időközben megváltoztatta szándékát." 1867. július 1-től Bába Imre Szegedi Néplap címen heti kétszer megjelenő lapot indít, Szőnyi János, Battancs Ferenc és Huszár Mihály szerkesztésében. E lap „ismeret- terjesztő közlöny a tudomány, népművelés, ipar, kereskedelem és gazdászat köréből.” A lapcímet keskeny kövér Italienne típusú betű kb. 7 cicerós verzálisából szedték. (66) A kiadó felajánlotta a városi tanácsnak, hogy a városi hirdetményeket, tekintet nélkül azok terjedelmére, 50 osztrák értékű krajcárért hajlandó közölni. A város a tiszai vízvédelem, a városfejlesztés, az utcák kövezése stb. miatt már régtől fogva pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ezért nem fogadta el közvetlenül Bába Imre ajánlatát, hanem a tanács utasította a Gazdászati hivatalt, hogy tartson „árlejtést” a városi hirdetmények újságban való közzétételére. Reménykedett ugyanis, hogy a Bába- és a Burger-nyomdák versenye e téren a Bába-félénél még alacsonyabb áron biztosíthatja a hirdetmények publikálását. A július 23-i versenytárgyalásra azonban Burger Zsigmond nem adott be ajánlatot: azzal indokolta, hogy a Bába-féle alacsony ár „páratlan” a lapüzlet életében.12 Mindazonáltal a városi hirdetmények mindkét lapban megjelentek. Az említett eset is igazolja, hogy Bába Imre alacsonyabb árakkal igyekezett a különféle munkákat biztosítani nyomdája számára. E körülményen kívül az is szerepet játszhatott benne, hogy 1862/63. fordulóján és az ezt követő néhány évben is jó kapcsolata volt a megye és a város vezetőivel. Szeged tanácsa pl. 1863-ban 2500 forint kölcsönt biztosított számára.11 Megrendelésekkel azonban nem támogatta, mert 1862. november 1-től 1863. október 31-ig Burger Zsigmonddal nyomtatványszállítási szerződése volt, amelyet azután megújítottak. Tudomásunk szerint az említett, Burgerrel kötött szerződés az első a városi nyomtatványszállításra. Szövege azonban nem maradt fenn. Pesti cégekkel, így pl. a Welczer és Mandelló vállalattal 1860-ban is volt szerződése 132 66. ábra
