Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
65. ábra A Bába Imre-féle nyomda kezdeti betűanyagából még említést érdemel az Egyetemi Nyomda 1842. évi széles kövér antikvája és a bécsi Brendler-féle betűöntöde Halbfette Aldine antikvája. Mindkettőt láthatjuk a hódmezővásárhelyi gimnázium 1862/63. tanévi „tudosítványa” (így) szedésében: az előző betű garmond fokozatából való a tantárgyfelosztás címanyaga („F. Vallástan.” stb.), az utóbbi mitteles grádusának verzálisait a címlapon („ref. bölcsészeti” sor), kurrensét a füzet alfejezeteinek címeiként alkalmazták. A nyomda új cím-, dísz- és szövegbetűit látjuk a szegedi piarista gimnázium 1865/66. tanévi évkönyvében. E tanulói „érdemsorozat” 210 X 370 mm-es nagyságú, 41 és fél X 57 és fél cicerós szedéstükrű füzet. Címlapján nagyon feltűnő a mintegy 2 és fél cicerós, romantikus ízlésű verzális díszbetűből szedett „Szeged” szó, az alatta levő sorban a mintegy tercia fokozatú kontúros, árnyékolt, kétdimenziós groteszk díszbetűből való „szabad királyi városi” sor. Árnyékolt, kontúros Italienne típusú verzális betűkből álló a „nagy gymnasium ifjúságának” sor. Ez a betű Scheiter & Giesecke 1847. évi mintájában szerepel. A „Szeged” szót alkotó árnyékolt, kétdimenziós kontúros címbetűket az 1860-as évek elején más vidéki nyomdákban is használták: pl. Kecskeméten (A felsorolt díszbetűket szemléltettük Szeged nyomdaipara id. munkánk 9. old-án levő reprodukciókon.) A címlap leginkább szembetűnő része az „érdemsorozata” kifejezés. Betűi a Scheiter & Giesecke-féle Schmale englische Antiqua Aldine-Versali- en 5 1/2 Cicero (66 Punkte) betűivel azonosak. A kötet szövegét ismeretlen eredetű, angol metszésű, garmond fokozatú betűből szedték. Fő jellemvonása az, hogy meglehetősen keskeny. Az, hogy hányadik osztály tanulóit sorolja fel az adott táblázat, széles kövér antikvából való. Ez a betű azonos annak a Fette Antiquanak mittel fokozatával, amelyet - Albrecht Seemann összeállítása szerint - hét, német területen működő betűöntöde is előállított. Legvalószínűbbnek látszik, hogy a Bába nyomatán látható az 1847-től működő Bauersche Giesserei (Frankfurt am Main) terméke. Ez az öntöde 6^48 pontig, 15 fokozatban kínálta e betűt. A Fette Antiqua mitteles fokozatának arab és tört számait, valamint verzálisát is szemlélhetjük az érdemsorozat címlapján: „Az 1865/6-ik tanév” sort szedték belőle. A fentebb említett szövegbetűt Bába Imre lapkiadóként is felhasználta. Gyorssajtóval bíró nyomdája elsősorban lapelőállítás révén válhatott gazdaságossá. A Szeged cí9* 131
