Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
dókba tartozik amelyeket nem tudtunk azonosítani. Ilyen pl. az ötödik sor („Római kat- holikus”): az 1860-as években hazánkban már számos nyomdában használt széles betű mintegy 18-20 pontos verzálisaiból áll. (64) A címlap leghangsúlyosabb szava az „Er- demsorozata” kifejezés. A kb. 3-3 és fél cicerós kövér Egyptienne verzálisból szedett sor betűjének eredete tisztázatlan. Bába ugyanennek a kurrensét is birtokolta, amint azt a Csongrád megye részére készített „Marha-levél” vörös színnel nyomott egyik sora bizonyítja. 64. ábra A kötet szövegbetűje Eisenfels és Emich 1851. évi mintájának 2. Garmond Antiqua betűjével látszik azonosnak. A főfejezetek címei (pl. a „Rendes tantárgyakból”) Halbfette englische Antiqua 28 pontos kurrenséből szedettek. E betű szerepel a Schrift- giesserei D. Stempel A. G. Frankfurt am Main jóval későbbi betűmintájában. Friedrich Bauer könyvéből azonban ismert, hogy a David Stempel-féle betűöntöde csak 1895-től létezett; a Roos und Junge betűöntődéből fejlődött ki. Utóbbi pedig az 1857-ben alapított Juxberg-Rust öntödéjéből nőtt ki. Bába említett betűje tehát az utóbbi öntöde terméke lehet. Feltűnő, hogy a Bába-féle nyomda több fajta Egyptienne típusú betűt is kiterjedtebben alkalmazott, mint ugyanezen időszakban a Burger-nyomda. Az erőteljes címbetűk használata az 1860-as években széleskörűvé vált Magyarországon is. Az említett kegyesrendi „érdemsorozat” esetében legalább négyféle „egyiptomi” típus fedezhető fel. Az 1869/70. tanévről szóló szegedi kegyesrendi főgimnázium Ertesítvénye címlapjának első sora pedig egy olyan sajátos, mediaeval típusú verzális betű 20 pontos fokozatából áll, amelynek névelője és a szavak kezdőbetűi az alapvonal alá nyúlnak. Ilyenek a sorban az „A”, „K”, „T”, „V” betűk. (65) (Mediaeval típusúnak az olyan betűket tekintjük, amelyek a kézírás egyes jegyeit hordozzák, a betűk szerifje a legtöbb esetben ferdére metszett). Bába betűjéhez hasonlót nyolc német öntöde állított elő, árnyalatnyi eltérésekkel és fokozatbeli különbségekkel. Az 1869/70. évi kegyesrendi Értesítvény címlapja első sorában látható betű a Bauersche Giesserei (Frankfurt am Main) betűöntöde Antike Skelett betűjével azonosítható; a nyolc betűöntöde közül, csak ez az öntöde állította elő az itt látható 20 pontos fokozatot. Az ábra második sora kontúrral árnyékolt változat: Verzierte Skelett, tercia. E betűk is onnan származnak. A füzet címlapján a „főgymnasium” sort igen széles, kb. 28 pontos groteszk betűből szedték. Ennek „N” betűje kb. 2, „M” betűje kb. 3 ciceró széles. A későbbiekben tömegesen gyártott, rendkívül nagy hatású reklámbetűk egyik előfutára lehet. Az előállító öntödét nem ismerjük. 130
