Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
6. A szegedi nyomdászat 1858–1873
alatt, 1863. január 12-én engedélyezte Szegeden az új nyomda felállítását. Ennek nyomán rendezte be Bába Imre az Iskola utcában üzemét, amely az első lapnyomtatásra alapított nyomda a városban. Felszerelésében gyorssajtó is volt. Ez a mechanikai nyomtatóeszköz a jelentősebb fővárosi nyomdákban az 1830-as évektől kezdett tért hódítani. A budai Egyetemi Nyomdában az 1840-es években pl. 3 gyorssajtó dolgozott, azon kívül még 10 egyéb vassajtó. A Landerer-nyomda Columbia gyorssajtóján nyomtatták ki 1848. március 15-én a Nemzeti dal és az ún. 12 pont (Mit kíván a magyar nemzet) szövegét. E gyorssajtó ma is látható a kiscelli múzeumban. (Az érdeklődők maguk is kinyomtathatják rajta a Nemzeti dal szövegét.) Bába Imre gyorssajtójának gyártmányáról, teljesítőképességéről nem találtunk adatokat. A Bába-nyomdát a tulajdonos gazdag és változatos szedőanyaggal is felszerelte, mert ezt követelte a versenyképesség. Szedőanyagáról a későbbiekben részletesen is esik szó. Bába Imre Zimonyban született 1819-ben és Szegeden halt meg 1871. augusztus 4-én.10 A nyomdászatot Budán tanulta. 1843-tól az Egyetemi Nyomdában segédként dolgozott. Az 1840-es évek közepén jött Szegedre, ahol elsősorban könyvkötészettel foglalkozott és könyveket is árusított. Önálló könyvkereskedését 1848-ban nyitotta meg. Könyvkötőként leginkább a városi tanács megrendeléseire dolgozott (iktató-, mutatókönyveket, közgyűlési jegyzőkönyveket stb. kötött be.) Könyvesboltját az Iskola utcai, immár saját házában, a Hungária szálló mellett rendezte be. 1851-ben kölcsön- könyvtár engedélyezéséért folyamodott a megyehatóságnál. Házában 1863-ban nyomdát állított. Nyomdai megrendeléseket elsősorban a megyei hatóságnak, iskoláknak, egyes megyebeli városoknak, 1867 után Szeged városnak, városi intézményeknek teljesített. Papírt és irodaszereket is szállított Szeged tanácsának. 1867-től a városi közgyűlés tagja. Haláláról a Szegedi Híradó csak néhány sorban tudósított. A Bába-nyomda megrendelőköre rövid idő alatt kiszélesedett. A Szeged című politikai lap nem sokáig élt, mindössze 15 száma jelent meg. Kevés előfizetője lévén, a kiadónak nem volt gazdaságos a fenntartása. Viszont a nyomda egyéb megrendelésekkel kellőképpen ellátott. 1863-ban már Bába Imre állította elő a szegedi piarista és a hódmezővásárhelyi református gimnáziumi évkönyveket. Az 1860-as években a jelentősebb vidéki nyomdáinkban már uralkodó tipográfiai szokás követelménye szerint számos dísz- és címbetűt szerzett be és alkalmazott, amit a fenti két kiadvány címlapján is jól szemlélhetünk. A piarista „Erdemsorozat” 1. lapján 13 sort helyeztek el, azon kívül Szeged város címerét és egy sor vonaldíszt. A kiadvány 350 X 425 mm-es oldalakból áll, a szedéstükör 51 és fél X 65 és fél ciceró. A címlap sorait mintegy 10 betűcsaládhoz tartozó betűkből szedték. Két olyan „sora” is van, ami csak „a” illetve „az” névelőből áll; ugyanezen betűcsalád azonos fokozatából szedték a harmadik sort, amely így hangzik: „vezérlése alatt álló.” E sor Eisenfels és Emich 4. Mittel Antiqua verzálisainak megfelelő betűkkel egyezik. A második sor a Burger-nyomdában már 1858-ban is meglevő 2 cicerós, vonaldíszes verzálisból (Lásd 58. ábra), míg a 6. sor („nagy-gymnasium ifjúságának”) az osztrák államnyomda keskeny kövér címbetűjének mintegy 3 cicerós ver- zálisából szedett. A 4. sor („Szeged szab. kir. városi”) Scheiter & Giesecke Schmale englische Antiqua Aldin-Versalien 3 1/2 Cicero (42 Punkte) betűjével azonosítható. Az utolsó előtti sor („Nyomatott Bába Imre gyorssajtóján”) Eisenfels és Emich 1851. évi, csak verzálisból álló 17. Garmond betűből szedett. A címlap több sora olyan betűcsalá9 A szegedi nyomdászat... 129
