Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Jegykendő a forgószélben (Boszorkánytörténetek)

személyhöz, akkó a fáradt zoknit a kémény huzatjába kő akasztani. Vótak, ugye, ilyen csodák, hogy adottságuk vöt hozzá. Ez olyan ördögcimborálás löhetött. Máma ezt mondani?! (Bódi Andrásné, Kiszombor)

62.

Hallottam a lábnyomot is, hogy fölvött egy olyat is. Nem is tudom, hogy hát ahová járt vizelni, oda kilenc szöget levert. így mögrontották és nem tudott attul a háztul szabadulni. Oda köllött mönni, ha akart, ha nem. (Tóth Ferencnó, Mindszent)

63.

Leborították a lábnyomát, és abbul a fődbül vittek el. A feje alá tötték. Ilyesvalamiket csináltak vele. Azt vitték a javasasszonyhoz, aki aztat mög tudta csinálni. Füvekkel összefőzte teának, oszt abba belerakta. Aztán mögitatta avval a fiatallal, akit hát akartak, hogy összekerüljenek. (Koza Jánosné, Domaszék)

megétetéssel

64.

így az öregektü hallottam, hogy megétették. Akkó nem tudott tűle szabadulni, és hát a megétetés átal elvette. A javasasszony tanácsóta neki. Vót, hogy a hajábul vágott egy kicsit, azt megpirította, megpörkölte, és belekavarta abba az italba, ételbe. Akkor osztán ment a legény a lány után. Ezt a rontást mán hallottam. (Bozók Lászlóné, Eperjes)

65.- Meg aztat már hallottam, hogy a nő meg tudja rontani a férfit. Úgyhogy nem bír tüle szabadulni. Az is igaz? Igaz? Mivel?- A hajával, mondjuk.- Meg mással.- Meg mással. Megéteti, megitatja.- No fene, akkor csak igaz, hogy meg lehet rontani valakit. No akkor te is azt ittál, fiam! (A fiának mondja) Mert úgy hányt tűle a gyerek! Mert az aztán úgy megcsinálja, hogy nem tud megszabadulni tűle. Dehát sose tán, sose tán! Ugye? Tán sose? Nem hiszem.- Odaköti.- Mert úgy odaköti, hogy attul nem szabadul meg. Azt mondják. Hát hogy igaz-e?- Van, aki tudja.- Nem tudom, ezt meg lehet tenni? Ezeket hallottam.- De sokat megcsináltak így!- Én nem csináltam. (Percze Jánosné, Csongrád)

33