Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Tartalomjegyzék

Polner Zoltán (* 1933)

Száz beszélgetés. Szegedi interjúk. 1999. 376 1.

A Csongrád Megyei Hírlap munkatársa évtizedek alatt több száz beszélgetést folytatott a tudomány és a művészet országos és szegedi jeleseivel. Az elmúlt 30-35 év hazai művelődéstörténetének fontos forrásműve az ezekből válogatott első száz, amelyet hamarosan követ a Második száz beszélgetés.

Hencz Péter (* 1942)

Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere. 1999. 96 1.

Eötvös József és Trefort Ágoston után a harmadik nagy kultuszminiszter, a szegedi egyetem díszdoktora. Szeged díszpolgára különösen sokat tett a Városért, egyeteméért. A mű ezt a gazdag életművet tekinti át, különös tekintettel szegedi vonatkozásaira.

Lengyel András (*1950)

,, Közkatonái a tolinak... ’' Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. 1999. 493 1.

Első alapos földolgozás a Város gazdag hírlapirodalmáról. Fölsorakoztat tíz jeles újságírót; tárgyalja a legjelentősebb lapok (Szegedi Híradó, Szegedi Napló, Szeged) és folyóiratok (Új Élet, Magyar Jövendő, Széphalom) egy-egy jelentős eseményét, fordulatát, s külön könyvrészt szentel a sajtó és az irodalom összefüggéseinek tárgyalására, olyan egyéniségek publicisztikai tevékenységére, mint Juhász Gyula, Magyar László, Gáspár Zoltán).

Monostori László (*1940)

Szeged könyvkereskedelme és könyvter/esztése (1835-1998). 1999.418 1.

Szeged első könyvnyomdáját 1801-ben alapította Grün Orbán. Nevelt fia, Grün János 1835-ben kapott könyvárusításra engedélyt. Az album alakú könyv innen tárgyalja a helyi könyvkereskedelem történetét, 1945-ig nagy vonalakban, utána, főként az államosítástól, 1949-től, tüzetesen. Külön fejezetet kap a könyvhetek története (1929-től), valamint a rendszerváltozással átalakuló könyvkereskedelem. A mű egyszerre adattár és statisztika, a könyvszakma jeles szegedi képviselőinek lexikona, elemző bibliográfia, szöveg- és dokumentumgyűjtemény. Gazdag képanyaggal, irodalomjegyzékkel és névmutatóval válik nélkülözhetetlen kézikönyvvé.

315