Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
A Teknyőkaparó Csongrád megyei gyüjtőútaimon egy rendkívüli jóstehetségre figyeltem föl, akit még manapság is szinte vallásos tisztelet övez. Jóllehet száz-százötven évvel ezelőtt élhetett, a szájhagyományozó népi emlékezet töredékeiben azonban még ma is föllelhetők jóslatai, a jelenre is érvényes megállapításai. A Szeged környéki öregek szájából gyakran hallottam emlegetni a Teknyőkaparót, az öreg Teknyőst, aszerint, hogy Makó avagy Mindszent környékén került szóba. A világ sorsának alakulását éppúgy megjövendölte, mint azokat az erkölcsi tévelygéseket, amelyek a világ végének a kezdetét jelentik. Hogy számos története, jóslata mind a mai napig fönnmaradhatott, arról tanúskodik, hogy hittek neki, és a szavait éltető öregek bölcsessége ma is hitelt ad jövendöléseinek. Igaz, a Teknyőkaparó sok szálból szövődő történeteiből napjainkra alig maradt egy-egy hézagos töredék, ám ebből is pontosan következtethetünk az egész sokrétűségére, a részletek gazdagságára. Jövendölései alapján kétségtelenül tiszteletet és félelmet parancsoló hatalom lehetett egykor, aki megszabta az emberi magatartást, előre látta a történelem menetét, a világ katasztrófáját. De hát ki is volt valójában a Teknyőkaparó? Csongrád megye szájhagyományának jellegzetes, másutt nem ismert alakja. Hozzá hasonló jóstehetséggel fölruházott népi hőst a magyar néprajzi szakirodalom nem ismer. Kétségtelenül történeti, valóságos személy volt. Megnyilatkozásai alapján világot látott ember lehetett. Neve nem maradt fönn; csak a foglalkozása alapján emlegették. Gyűjtőmunkám során a megye valamennyi helységéhez érdeklődtem utána, érdemleges fölvilágosítást, a nevéhez fűződő történeteket azonban csak 21 helység 151 adatközlőjétől vettem hangszalagra. Makón és a környező községekben mindig Teknyőkaparónak nevezték, míg Mindszenten és a Tisza jobb és bal partján levő környező falukban mindenkor az öreg Teknyősként emlegették. A történeteket elmondó idős emberek csak az öreg Teknyősre hivatkoztak, a Teknyőkaparót nem ismerték. A kétféle név azonban kétségtelenül egyazon embert jelenti. Sőt, az elmaradhatatlan öreg jelző, mint afféle népi epitheton omans, meghatározója a nevet viselő személyiségnek, utalva a jövőbelátó bölcsességére. A Teknyőkaparó név Apátfalva, Bökény, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Óföldeák, Szőreg, Tápé helységekben ismert. Az öreg Teknyös megnevezést Baks, Csanytelek, Dóc, Mindszent, Szegvár emlékező lakói használják. Akadtak, akik a keresztnevét is tudni vélték; Pista bácsi, János bácsi, Jani bácsi. Az egyik neve István vót, ez biztos. Pétör bácsinak hívták. 246