Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Hetvenkedők (Vasgyúró – Vass Laci bácsi)

Vass Laci bácsi (Óföldeák) Följártunk Szibéria tetejére 1. Amikor a roppant Szibéria földjein gyalogoltunk, jártunk a kutyafejü ta­tárok országában is. Azok anépek sem írni, sem olvasni nem tudnak, és nem ismernek egyetlen imádságot sem. Az Istent is csak úgy emlegetik: triboga. Azon a tájon három hónapig is utaztunk vonattal. Medvék, farkasok ural­kodtak arra. Hatalmas sivatagokat és borzalmas hegyeket láttunk. Följár­tunk Szibéria tetejére és onnan nézelődtünk. A nyulak tiszta fehérek voltak a nagy hidegtől, hótól. Lent esett az eső, mi mégsem áztunk, mert olyan ma­gasan voltunk. De a lábaim kihűltek, fölzsugorodtak. Az oroszok téglát kö­töttek a lábamra, aztán leástak a homokba. Kihúzták belőle a betegségöt. (Vass Laci bácsi) 2. Kinn vótunk, aszongya, egészen a világnak a szélin. Ott sömmi nem vót. Leültem a szélire, oszt lógattam a lábamat a sömmibe. (Molnár József, 1925.) 3. Én 1948. november 17-én gyüttem Óföldeákra. Én Földeákon vótam borbély. Ez a Vass Laci bácsi Földeákról származott. Ösmertem is a családi körülményeit. Ez elsőbb Földeákon nősült, majd elvált a feleségitül, és az­tán kigyütt ide Óföldeákra. Egy özvegyasszonyt vött el. Ez bevonult 1915-be katonának Brassóba. Már csak ezt azért tudom mondani, mert vótak itt olyan személyük, akik vele vótak katonák. Brassóba bevonult ka­tonának, majd osztán kérőm, azok a katonák kikerültek az orosz frontra. Ott ű hadifogságba került. 1917-be vót a hadifogolycsere. Akkor tört ki ott Oroszországba a forradalom. így keríit haza ez a Laci bácsi. No, oszt Laci bácsi sok mindönt mondott, mert borotváltam itt Ófoldeákon 48 után egész addig, amíg mög nem halt. Hát sok mindönt mondott. Hogy oszt abbul mi vót az igaz, azt kérem én nem tudom. Mondott ezt is, azt is. Olyat mondott, hogy kopasz embömek is hajmeresztő vót. Hát mit mondjak mást. Hát nem egyformák vagyunk. (Neparáczki Pál) 4. Akkor aszongya, harcoltunk. Még akkor nem vótunk fogságba, oszt kint vótak, nem tudom milyen részön. Mondta is a város nevit. Tudjátok, milyen hó vót? Akkora hó vót, hogy a torony tetejéig ért a hó. Letáboroztunk egy helyre. Aszonta az őrmestör, hogy mindönki keressön magának ott helyet. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom