Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Jegykendő a forgószélben (Boszorkánytörténetek)

menni a keresztútra. Éjfélkor kell menni és kört csinálni, akkor meg lehet babonázni a tehenet. (Kurucz János, Makó) 28. Ezt az én apám mesélte. Az én apám lucaszéköt csinált. Aki olyan csi­nál, az möglátja azt a boszorkányt. Luca napján elkezdik csinálni és karácsonybüjtjig ezt csinálgatják. No oszt mikor mögcsinálták, el köllött vinni az éjféli misére. Oszt akkor ott egy karikát csinált, oszt akkor ű arra a kisszékre ráült. Oszt aszonta apám, mesélte, hogy az a valaki, nem tudom, Takács vagy minek hitták, aszongya, hogy bikák mög olyanok möntek oda.- Mik mentek rá? — Semmi se, mert a karika nem eresztötte. Bika meg sárkány, meg mit tudom én még mi. L) osztán nem mondta ám el, hogy űvele mi történt, de mögverték, aszongya. Aszongya, hogy próbálja mög, aki akarja, de ű nem tovább semmit se. Az is vót neki, hogy nem szabad, mert látta azt a boszorkányt. Hogy igaz véna ez? A régi öregök ugye hittek ilyenbe. (Bajusz István, Kövegy) 29. Luca napján, tizenhárom nappal karácsony előtt kezdett valaki egy szé­ket csinálni, és karácsonyböjtyire csinálták mög a széköt. Azon a székön ki­ült a négykeresztes körbe, ahol négy kereszt vót. A keresztútra, és ha kiálta a próbát, akkor azzal a lucaszékkel nyerte mög az, hogy ő boszorkány lőtt. De ki köllött állni a próbát. Ha nem állta ki, akkor vagy sánta lőtt vagy, mert vót olyan, hogy bika szaladt neki, mög ha eltapossa, akkor sánta lőtt. Mög ha tü­zes vassal szúrkálták, akkor a szeme vak lőtt. Körülrakta magát gyertyával, hogy ne tudjanak a többiek belátni az ő hatásköribe, hogy átvötte a boszor­kányságot. (Luczai Józsefné, Ferencszállás) 30. A Luca napi széket el kellett égetni, mert megtámadták vóna a boszorká­nyok. Azt a széket el kellett tüntetni. (Galsi Józsefné, Mindszent) 31. A lucaszéköt tizenhárom napig csinálták. Addig mindig csináltak benne valamit. Éjféli misekor elvitték. Mindönki a székjit fogta magával, oszt el­vitték az éjféli misére. Sokszor úgy vót, hogy a hátához verték a széket. Akik vitték ezt a lucaszéket, azok látták azt, hogy kik a boszorkányok, mert azoknak olyan nagy ökör szarvuk vót, mint mikor a csordát hajtják, oszt a szarvuktól nem fémek be. (Igaz Istvánná, Maroslele) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom