Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Hetvenkedők (Vasgyúró – Vass Laci bácsi)
gépkocsik suhannak. Az otthonokban rádió és televízió. A visszaemlékezők a múltba ragadnak, letűnt korokba. Éppenséggel azt bizonygatják, hogy él itt Csanyteleken egy ember, aki olyan dolgokat mondogat, hogy az lehetetlen! Magam is amondó vagyok, hogy ez szemfényvesztés, hogy mindez lehetetlen, csak előbb még erről a két különcről hírt adok a nemzetnek, hiszen ők is atyámfiai. Kovács János saját magáréi Vadonkapott gyerek vagyok 1912. április 21-én születtem Csanyteleken. Kiskoromba nagy vasbarát vótam. Mindég a vasak közt játszottam. A vasakbul mindent formáltam, amit tudtam. Rajtam maradt örökre, hogy Vasgyúró. Kockákat csináltam belüle meg kisházat. Amit tudtam. Amit egy olyan gyerek tud csinálni. Különben vadonkapott gyerek vagyok. Közös erővel csináltak a magyarok. Mindenki azt mondja, valami lázas agyú zsidó csinált. Egy szegény, beteg, özvegy asszony vót az anyám. Egy borozdába tanált, mint a pacsirta tojást szokták a földi lakók. Horváth Piroskának hítták. Hetvenhárom éve korába halt meg. Kis utca 31. szám alatt születtem: Megvan még az a ház. Nyugodjon meg, ott ki lesz írva majd egy szép napon, Kovács János szülőháza. Mint ahogy sok más nagy magyaré ki van írva. Az vályogház vót egykor, de a bátyám átépítette. Majd százszor fogják a magyarok fotografálni az én szülőházamat. Az ezerhatszáz nagy magyar közül az egyik itt pillantotta meg a napot. Petőfi Sándorét hányszor fotografálták? Az meg csak egy kis éhező költő vót. Azért ment gyalog, mert nem vót járműve. Gyermekkoromba ott fúrödtem a tóba. [Mutatja], Horváth-tó a neve. Abba tanultam meg úszni. Úgy úszók, mint a hal. Az orvhalászok királya vótam már húsz éves koromba. Az a rész a Zsigerhát. Jól jegyezze meg. A túlsó oldal a Kecskerágó, a déli rész a Síróhögy. Ez a ház emlékház lesz. Talizmán. Emlékház lesz majd. Abszurdum nem jártam iskolába, mert nem vót cipőm. Gazdasági cseléd vótam egész életembe. Béres gyereg vótam. Cseléd. Sokáig. Én vótam az édesanyám szemefénye. Ahogy munkára vótam képes, másra is alkalmaztak a kulákok. Csak négy elemit végeztem, mert nem vót bakancsom. Ötven embernél szolgáltam. Ők tanítottak közös erővel. Egyik erre, másik arra. Sok mindenbül leszűrtem a kívánatos valóságot. Kubikos és béres is vótam. Csépeltem sokat. Ott kerestem meg az évi kenyerem, húsz mázsa gabonát. 205
