G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
lügyminisztérium által, e részben már f. é. Május 25. 1846. szám alatt, kiadott körlevél nyomán, e város közönségét felszólítom: miszerént az ezelőtt salétromfőzése szabadalommal ellátott egyéneket ebben, és a salétrom fóldásásban, mely iránt az illető tulajdonosokkal eleve egyezkedni tartoznak, ne csak gátoltatni ne engedje, sőt az iránt intézkedjék, hogy addig is, míg ez ügy további megállapítandó elvek szerint rendeztetnék, ezen foglalkozásban mindenkép segédkézre találjanak. Ministerelnök megbízásából, Gr. Török Bálint. Tapasztaltatván: hogy azon salétromtermelési pátensek, melyek f. é. május 28. ...kelt körrendelet folytán, e minisztériumnál beadattak, ezek alapján innét nyerendő új nyíltlevelek kiadására azért nem használhatók, mivel azon kerületek, melyekre nézve a rendeletek ezelőtt kiadattak, az egyes salétrom termelők közt időközben helyt foglalt egyességek, eladások, vagy osztályok és örökségek tárgyává tétetvén, nagy részben változtak, ezeknél fogva hivatkozólag a fenidézett körrendeletre, e város közönségének meghagyom: hogy a kebelbeli salétrom főzőkre nézve vizsgálatot rendelvén, különösen figyelemmel lévén a régi pátensekben előforduló kerületekben levő, s megnevezett községekre, azt: vajon ezen községekre nézve történt e a Salitrom termelésre nézve valamely bármi néven nevezendő birtok változás? Ide pontos jelentést tegyen; mert csak így válhat lehetségessé rendes új ministeri salétrom termelési rendeletnek kiadhatása, és csak akkép fognak az egyes salétromtermelők közti könnyen eredhető súrlódások, és perlekedések elmellőztethetni. Ministerelnök megbízásából. Gr. Török Bálint. 168 ski 70/1848. június 13. (1455); sti 3801/1848. október 10. (2376); sti 3810/1848. október 10. (2388) 169. Baurnfeind Gyula, kir. táb. h. jegyző, tiszteletbeli jegyzővé kinevezését kéri. 169 ski 75/1848. június 13. (1501) 170. Szemere Bertalan Belügyminiszternek Néhai Lánczy József, cs. kir. tanácsos, s királyi biztos, idejében állíttatott fel városunkban legelsőbben a pusztázó biztosi hivatal, oly formán: hogy a külbátorsággal megbízott fertályoknak, állván ezek a mezei gazdák fiaiból, és ezek parancsnokainak, a főhadnagyoknak elöljárójává, a pusztai kapitány tétetett, később, 1831 évben, a főhadnagyok s fertályosok helyett, formaruhás, állandó, ún. persecutorokra lön bízva a pusztai bátorság, mely rendszer mai napig is fennállván; minthogy igen költséges, s egymásra halmozott, összeférhetetlen kötelességeket foglal magában, de persecutoroknak is többnyire csak szegény, és leggyakrabban élhetetlen emberek kínálkozván, ezeknek a közügy s bátorság fennmaradása annyira korán sem feküdne érdekükben, mint a helybéli mezei gazdák gyermekeiből állított fertályoknak, ezen alkapitányi, vagyis pusztai kapitánysági állomás megszüntetése, és illetőleg, más rendszerreli felcserélése irányába, már a legközelebb múlt tisztújítás alatt felhozott, számos mezei gazdák kérelmük következtében, a pusztázás eddigi rendszerének mi módoni, célszerűbb átalakítására nézve 89
