G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

szolgáló terv kimunkálására, küldöttséget rendeltünk, mely jelentését benyújtván, miután a szerint, az örömmel kínálkozó tanyai nemzeti őrsereg segedelmével, a dologtalan kóborgóknak városunkbai beszorításuk, a gonosztetteknek és a bűnösöknek könnyű felfedezése eléretni, reméltetik, azon hozzáadással fogadtuk el: hogy a széna és zab részletek, úgy a lópatkolásnak természetbeni kiszolgáltatása helyett, az illető egyének, rend- szeresíttetni javallott, 120 pengő ft, évi fizetésükön felül, még váltói 100 ftal egyenként ellátassanak. Melyeién intézkedésünket, jóváhagyás végett, midőn felterjeszténk, tisztelettel vagyunk.

A helybeli körülmények, és a kérdéses javallatban felhozott indokok célszerűsége tekintetéből, a külső közbátorság fenntartására, évenként változtatható főhadnagyok és fertályok, azaz pusztázók alkalmaztatandnak, és pedig az alsó városi pusztákra a gazdák fiaiból egy, a felső városi részre hasonlóképpen szinte egy főhadnagy, 500 vft évi fizetéssel, mindegyik főhadnagy mellé 10-10 fertály, azaz pusztázók, és így összesen 20 pusztázó alkalmazása, ezennel elhatároztatik, a pusztázók fizetése fejenként 120 pengő ítokban megállapíttatik, mind a főhadnagyok, mind pedig a pusztázók, széna és zab részletek, úgy patkolás címe alatt, fizetéseiken felül, még 100 vftal ellátandnak, a főhadnagyok, úgyszinte a fertályok, azaz a pusztázók részére kidolgozott, és a javaslathoz csatolt utasítás ezennel közgyülésileg megállapíttatván, az illető főhadnagyokra, és pusztázásokra alkalmazandó egyéneknek, a helybeli gazdák jó magaviseletű fiaiból, a gazdaság közbejöttéveli megválasztása mellett, ezen új rendszernek életbe léptetésével, Farkass János, főkapitány,... jelentésük bevárása mellett megbízatnak, világosan megjegyeztetvén itt az: hogy a pusztázó főhadnagyoknak, és pusztázóknak, az Elöljáróság tudta és engedelme nélkül, a népet pusztázásra hajtogatni, úgy az illető nemzetőrségi parancsnok híre és engedelme nélkül, a nemzetőröket alkalmaztatni tilalmaztatnak, miután ezeknek alkalmazása csak a nagyobb szükség esetében, és a törvényes korlátok közt, engedtethetvék meg, oda utasíttatván egyúttal a fentebbi küldöttség, hogy a pusztázó egyének, amennyire csak lehet minnyájan, a két főhadnagyok azonban minden esetre, írást tudók legyenek.

A pusztázás eddigi rendszere átalakítása, s az illető főhadnagyoknak, a helybeli gazdák közbejöttéveli megválasztása... alól írtakra bízatva lévén... jelentjük, miképp folyó hó 22-én, mint előre kitűzött határnapon a városi nagy terembe reggeli 9 órakor öszve jővén az Alsó városi képviselő urak, és számos birtokos gazdák, fő hadnagyságra Masa Istvánt, Szűts Vince, képviselőt, és Miklós Dobó Jánost tűzvén ki választás alá, kik közül, átaljános többséggel, Miklós Dobó János választódott meg A felső városi gazdák közül, noha csakúgy, mint az alsók, meg voltak híva, igen kevesen jelenvén meg, kik Bárkányi Jánost, Imre Antalt, és Kordás Pál, képviselőket ajálván főhadnagy- ságra, ezek közül Bárkányi János jelöltetődött ki... Ezek után indítványba hozatódott, hogy a főhadnagyoknak, kiknek a gonoszok üldözésibe legnagyobb szigorral kell eljárni, ha azoknak külső ingatlan javai volnának, nehogy a vagyon féltékonsága tekintetéből, a külső közbátorság e miatt is, csonkulást szenvedjen, a főhadnagyok ingatlan javai, szénái, a város tárából tűzkár mentesíttessék, mely indítványt ajánlólag a közgyűlés eleibe terjesztjük.

90