G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
„Az örökké való Isten Igazságára, s a müveit világ ítéletére hivatkozva, és nemzetünk természetes jogaira úgy, valamint nehéz szenvedések alatt tettleg bebizonyított erejére támaszkodva, azon kötelességnél fogva, mely minden nemzetet az önfenntartásra ösztönöz, ezennel az általunk törvényesen képviselt nemzet nevében kijelentjük, és határozzuk, amint következik. 1. Magyarország, a vele törvényesen egyesült Erdélylyel, és hozzá tartozó minden részekkel, és tartományokkal egyetemben, szabad, önálló, és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak, s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2. A Habsburg-Lotharingiai ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése, és fegyverfogása által, nem különben azon merény által, miszerént az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Schlavoniának, Fiumének, és kerületének magyar országtóli elszakítását, és az ország önálló statuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, e végett idegen hatalom fegyveres erejét is, a nemzet le- gyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatika sanctiot, mint átalyában azon kapcsolatot, melly kétoldalú kötések alapján, közötte s Magyar ország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi, s utóbb Habsburg-Lotharingiai ház Magyar ország, a vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból, ezennel a nemzet nevében, önökre kizáratik, kirekesztetik; a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik, Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek, és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. 3. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetetlen, természetes jogainál fogva, az európai status-családba, önálló és független, szabad statusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy azon népekkel, mellyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békés, s jószomszédságokat alapítani s folytatni, és minden más nemzetekkel barátságos kötésekkel szövetkezni, elhatározott akarata. 4. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részletekben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, még ez a fentebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot, egész egyetemes kiterjedésében, a nemzeti gyűlés minden tagjainak egy- ajkú felkiáltásával, s közmegegyezésével, kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos fogja, a maga mellé veendő ministerekkel, úgy saját magának, mint az általa nevezendő ministereknek személyes felelősségük, s számadási kötelezettségük mellett, kormányozni.” A nemzetgyűlésnek e határozatát, városunk közönsége szűnni nem akaró örömria- dással fogadván, abban hazafiúi küzdelmeinknek legszebb gyümölcsét szemléli, s közakarattal osztozik azon határozottságban, s lelkesedésben, melly a nemzetgyűlést e határozatra s nyilatkozatra ihlette. Mire nézve, az érintett határozat, az irántai legkészségesb hazafiúi hódolat ezenneli kijelentésével egyetemben, jegyzőkönyvbe iktatván, jelen jegyzőkönyv egész terjedelmében, a számtalanszor megéljenezett ország kormányzónak, irántai készséges engedelmeskedés, hazafiúi gyámolítás, és határtalan bizodalom nyilvánítása mellett, felterjesztetni határoztatott. 654 skj 109/1849. április 29. 350
