G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
ba fekvő, s Szeged városunkhoz közel fekvő helységeket a vad ellenség elfoglalja, miáltal Szegedre való nézve is, a legveszélyesebb hatás lenne, a legmélyebb alázatossággal meg kérem tisztelt polgármester urat, hogy ezen, még megtartott helységek, úgy városunk biztosítása tekintetéből is, hová hamarább és rögtön, fegyveres erőnek ide küldetését, a szükséges ágyúkkal együtt, kieszközleni kegyesen méltóztasson, mit megnyerni, bizakodva hathatós hazafiúi buzgóságában, bizton reményiek. Ki is mély tisztelettel vagyok, M. Kanizsán, 1849. január 31. Dobó István. Az itt őrködő századunknak töltényei nincsenek, melyeket szinte küldetni, és pedig hova hamarább, óhajtjuk, hogy kötelességünknek kellőképp megfelelhessünk. Időközben előfordult körülményeknél fogva, e részben intézkedés nem tétethetvén, jelen megkeresés itt tudományul szolgál. 556 sti 277/1849. február 7. 557. A magyar nemzet iránti hűségre letett esküvésök után, hazájukba visszabocsájtott horvát-szlavon részekből hadi foglyok, azon szállítmányából, mely B. Újvárosról, január 28; indíttatott útnak, névjegyzékök 7. szám alatt, foglalt, Krajecz Tamás, városunkon átutaztában, meghalálozván, egy pedig azok közül, kik a február 5. itt átkeltek közül, K. Ladány helységében, vagy közbül az útban, hátra maradtak, s az illető levélszereken meg vannak jegyezve, febr. 6; halva hozatván hozzánk, ezeknek halotti bizonyítványaik, a szállítmányok kíséretében közlött kormányi rendelethez képest, önöknek, további hivatalos használat végett, azzal tétetik át, hogy az utóbb körülírt halott nevét, az éppen előadott körülmények miatt, kitudni nem lehetett. Békés, febr. 9. Asztalos István, Békés város polgármestere. 557 sti 300/1849. február 14. (218); A horvát hadi foglyok haza szállítására kormánybiztosilag kinevezett biztos, Lipcsei Péter úr meghagyása folytán, hivatalosan jelentjük, hogy az 5. szállítmányi horvát hadi foglyok közül kettő, úgymint Belicz Stephan, és Sugecz Pál helységünkben, f. h. 6. virradóra, meghaltak. A sír és koporsó most készül számokra, s a határidő elteltével, biztos úr meghagyásához képest, őket hiedelemmel el- temettetni nem késünk. Balog István bíró: sti 298/1849. február 19. (216); Német nyelvű levél, Belitz István, és Sugitz Pál, horvát foglyok elhalálozása tudatik: polgármester intézkedett: sti 409/1849. március 13. (298) 558. Az országos honvédelmi bizottmány A magyar nemzet fennálló országos élete a históriában példátlan hitszegéssel meg- támadtatván, eltörölhetetlen szükséggé vált a nemzet haderejét azon főellenség ellen összpontosítani, mely a rácz és oláh lázadásnak, minden emberiségből kivetkezett, borzasztó kegyetlenségeit is, irtózatos eszközül felhasználni nem iszonyodik. Elkerülhetetlen volt ezen összpontosítás, mert a főellenség legyőzésével, a mellék támadások támaszpontja esik el, s azok könnyen legyőzhetőkké válnak, míg ellenben, ha ezen támadások fékentartása miatt, az erők összpontosítása elmulasztatnék, s a főellenség a nemzeten diadalmaskodnék, a nemzet maga veszne el, s az ellenség ezen diadala által, a rácz lázadás is czélját érné. 288
