Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)
Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Csongrád vármegyében 1848-ban
felállítva nincs; következőleg az illyen városok, ha mindjárt különösen követküldési joggal vannak is felruházva, melyek minden tekintetben hatósága alá tartoznak, a megyének e tekintetbeni intézkedése alatt állanak, — a dolog illyen állásában a törvény másként nem is magyarázható értelme mellett hellyezte ezen Megye a követválasztási középponti választmány intézkedése alá a követválasztó joggal ugyan felruházott Vásárhely, a folyamodást benyújtotta Szentes és Csong- rád mezővárosokat, melyek mind ez ideig rendezett kül- és bel-tanáccsal ellátva nincsenek, helyezte pedig azon közgyűlésben, melyben az utóbbi időszakban történt jogkiterjesztésnél fogva mindegyik városnak lakosai már tanácskozási és határozási befolyással bírtak, és jelen voltak anélkül, hogy ezen intézkedés ellen egy szó észrevételt is tettek volna. Ezen említett §-ok értelmében tett közgyűlési határozatok, mint törvény szerint kellett, a belügyek Miniszterének megküldettek, de megküldettek a közgyűlésileg kinevezett megyei Középponti Választmánynak jegyzőkönyvében foglalt megállapodások is, jelesen azon intézkedés, miszerint az említett három mezővárosban külön-külön mindegyikbe 3[-3] tagból álló öszveíró küldöttség neveztetett, és mindezekre az ekép[p] értesített belügyi Ministerium semmi észrevételt sem tőn; világos jeléül annak, hogy e Megye a panaszkodó Szentes város tekintetében is úgy járt légyen el, mint törvény szerint eljárnia kellett. A dolog illy állásában a törvény értelmében eme városokra nézve is kinevezett megyei középponti választmány utasításánál fogva működő összeíró szentesi küldöttség folyamodásban említett egyik tagjának közbe tett óvása és kinyilatkoztatása, mint törvényszerű megyei határozat kifolyása helyesnek elismertetik. Hogy azonban a folyamodott Szentes városa által támasztott kétség minél inkább megfejtethessék s a folyamodó közönség megnyugtathassák, a körülmény bővebbi utasítás végett a belügyek Ministerének sebes postán felküldetni rendeltetik; addig is, míg t.i. [tudniillik] e részben azon belügyi Ministériumtól intézkedés tétetik, nehogy a kevés napok múlva beállandó ország- gyűlés a folyamodó várost készületlenül találja, e város oda utasíttatik, hogy az általa összeírásra kiküldött 3 tagú küldöttség együtt munkálkodva a megyei középponti választmány által oda kirendelt összeíró küldöttséggel, teljesítse az összeírást, hogy bármelly részre dőlendjen is el fel- sőbbi intézkedés, a törvény által megrendelt összeírás készen legyen. S ezen végzés a hasonló helyzetben lévő, bár nem folyamodott Vásárhely és Csongrád mezővárosnak is kiadatik.”19 Június 2-án a megyei központi választmány Szegvárt ülést tartott, melyen Szentesről Mikecz Lajos és Berkecz Ferenc jelent meg, s a választás időpontját egységére június 20-án reggel 8 órában határozta meg. Azt is kimondta, hogy a 14-én befejeződő összeírások három napra „közfigyelemnek adatnak át”, majd 17-én e választmány vizsgálja meg őket, 18-án pedig megválasztja a választási elnököket és helyetteseiket.20 7. Boros Sámuel elnökletével ugyancsak június 2-án — hivatkozva az 1848: V. tc.- re és a belügyminiszter 1960/B. sz. rendeletére — tartotta első ülését a szentesi központi választmány, amely a választóknak június 4-étől 17-éig tartó összeírásával Hadzsy Györgyöt, Farkas Gedeont és Lakos Andrást bízta meg. Fölhívta figyelmüket, hogy a törvény 2. §-ának a) pontjában „nevezett 300 pft [pengőforint] értékű ház vagy föld szavazati képességül elfogadandó”. A szavazatképeseknek az összeírási sorszám19 CSML SZL Csongrád vm. áll. biz. jkv. 1848:258. 20 OLBM ein. 1848:3239. 28
