Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)
Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Csongrád vármegyében 1848-ban
mal és az illető választó házszámával ellátott városi pecsétes jegyet adtak. Az összeírás az új városházán folyt. Minderről Horváth Ferenc jegyző fogalmazásában „értesítő híresztelést” adott ki a választmány. Hirdetés Fenséges Nádorunk István s királyi Helytartónk május 20- költ királyi helytartói Rendeleténél fogva az 1847/8dlk és V. t. ez. értelmében legfőbb és legszentebb jog gyakorlására hív fel, midőn ki rendelése szerént Pesten folyó évi július 2-ára kitűzött országgyűlésre városi közönségünk által választandó országgyűlési követünk által az országos tanácskozásokbani részvételt meghagyja. Belügyminiszter Szemere Bertalan úr szinte [szintén] az országgyűlési követválasztását meghagyó rendelete szerint az 1847/8:V. t. ez. értelmében kirendelt választmány mind azokat, kik a városi közönségünk által választandó országgyűlési követ választásában részt venni akarnak, egy e végre kinevezett választmány az új városházánál mai nap délután 3 órától kezdve folytonosan minden nap reggeli 7 órától 11 óráig, délután 3 órától 5 óráig folyó június hó 17-ig felírja. Felhivatnak az okon minden birtokos lakosok, hogy ezen törvény jótékonysága által most először adott legfőbb és legszentebb jognak, majdan a folyó hó 23-án leendő követ választása alkalmával — lehető gyakorolhatósága végett magokat fejenként és személyesen beírassák, mivel ha ezen beírásból magokat be nem jelentősök miatt kihagyják, akkor az országgyűlési követ választásában semmi esetre és semmi szín alatt bár mennyi birtokuk légyen is részt nem vehetnek, mivel csak a magokat beíratok fognak szavazattal bírni. A követ választhatási jogról pedig az 1847/8. 5. t.cz. így rendelkezik: [...]21 [városi pecsét]22 Szentes város választásához alkalmazva jegyezte és kiadta Horváth Ferenc sk. városi követválasztási középponti választmány jegyzője A Szentesen folyó kettős — megyei és városi — összeírás közötti különbség június 8-ára annyira nyilvánvalóvá vált, hogy a városi tanács elé vitték. Kiderült: fekvő birtok (ingatlan) esetén a megyei küldöttség ragaszkodik az 1/4 úrbéri telekhez, míg a városi küldöttség megelégszik az ennél jóval kedvezőbb 300 pengőforint értékű ingatlannal. Félő volt, hogy emellett abból is zavar támadhat, hogy a megyei választmány június 20-ára, a városi pedig 23-ára tűzte ki a választást. Elhatározták, hogy maguk is a belügyminiszterhez fordulnak, sőt folyamodványukat maga Boros Sámuel főbíró viszi föl Pestre. A Horváth Ferenc jegyző fogalmazta s még aznap délután elfogadott felirat számadatokat is tartalmazott. A megyei küldöttség által alapul vett 1/4 telekhez kapcsolt cenzus mellett az addig összeírtak száma a 400-at sem érte el, miközben a 300 pengőforint értékű ingatlancenzust alapul vevő városi küldöttség már 739 választót írt 21 Itt felsorolják az 1-3., 18-20. §§-t. 22 OL BM országi. 1848-2-90/4243. Címét és aláírását a CSML SZL kiállítására kitett kézírásos hirdetményből vettük. 29
