Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)

Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Csongrád vármegyében 1848-ban

ponti választmányát, az meg vita nélkül e városokba is kiküldte — egyébként is odavaló — összeírod.

Szentesen először a május 24-i városi választmányi ülés10 11, majd az azt követő tanácsülés jegyzőkönyvében olvasni a minisztérium május 19-i nyomtatott Hirdetményéről: „az Országgyűlésnek [...] Július 2-án leendő öszve hívásának közhírré tétele mellett a Hazánk jelen aggasztó körülményekben segedelem adásra mindenki felszóllítta- tik”. A tanács azonnal hozzá is látott, no nem a választási előkészületekhez, hanem a nemzetőrség toborzásához, valamint a segedelemgyűjtéshez.11

A május 30-i tanácsgyűlés elé került „a tegnapi postán [29-én] érkezett nádori meghívó levél a július 2-án Pesten összeülő országgyűlésre”, valamint „a Belügyminiszter Szemere Bertallan[n]ak tegnap sürgönyösen érkezett Követ választás eljárásáról [...] rendelkezése”. Mivel mind a tanács, mind az azt követő népgyűlés figyelmét ezúttal is a nemzetőrség körüli teendőkre fordította, e „két rendbéli becses Levelek”-et egyszerűen a „legrövidebb tárgyalásig is örvendetes[en]” vette tudomásul.12

Boros Sámuel főbíró a „nagyszámmal megjelent Polgár Lakosokat” a június 1-i népgyűlésen nem csupán tájékoztatta az országgyűlés összehívásával kapcsolatos két levélről, hanem azok „egész terjedelmükben felolvastattak”. Mire a polgárok „a Város Váltságos szerződése[ine]k tárgyalására kinevezett Választmányi Egyéneket általános felkiáltással képviselőül” választották, testületüket pedig mint közgyűlést fölruházták a középponti választmány megalakításának jogával.13

E határozat ellen Mikecz Imre főszolgabíró mint a Szentesre a megyei központi választmánytól kinevezett összeíró küldöttség vezető tagja — miután a tanács ideutasította — bejelentette: „mindaddig, míglen onnan, ahonnan kiküldetett, más utasítást nem veend, működni fog, és ennek folytában óvását közben teszi”. A népgyűlés erre elhatározta, hogy megkeresi a megyei bizottmányi közgyűlést: „miután a meghívó miniszteri rendelet által a követ választásra utasíttatik a [Szentes városi] közönség”, a megyei központi választmány által kinevezett alválasztmány működését függessze föl.14

Hogy mi történt ezután, arról Szentes tanácsi iratai között egyazon számon két fogalmazvány található: (1) június 1-i keltezéssel és „Szentes város közgyűlése” aláírással egy kísérőirat a május 29-én „sürgönyön vett” belügyminiszteri rendelet nyomán megalakított központi választmány kinevezéséről vezetett jegyzőkönyv felterjesztéséhez, valamint (2) a megyei bizottmánynak szóló megkereső levél.15

A belügyminiszternek végül is június 2-án fölküldött irat e címet viseli: 1848-ik évi Június 1-én s folytatva 2-án Szentesen tartott Köz Gyűlés Jegyzőkönyvének kivonata. (Az eredeti jegyzőkönyv — ha volt egyáltalán — a Szentesi Levéltárban nem található.) Ebben is két okmányról esik szó: az István nádortól május 20-án kiadott és Szemere Bertalan belügyminisztertől ellenjegyzett július 2-ára szóló országgyűlési meghí10 E 86 tagú választmányt az 1848. április 19-i népgyűlés választotta az úrbéri megváltás befejezésére. L. BARTA LÁSZLÓ: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXI. Szeged, 1994. 21-124., hivatkozás: 28.

11 CSMLSZL Szentes jkv. 1848:1483-1485.

12 Uo. 1526-1527.

13 Uo. 1546.

14 Uo. 1547., vö. 1545.

15 CSML SZL Szentes ir. 1546/1848.

26