Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Bálint Marianna: Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Duna-Tisza köz déli részén
temető helyét is. A templomos helyeket a XVIII. századi térképek is feltüntetik. Kaltschmidt Ábrahám 1747-ben készült térképén Locus Ecclesiae névvel jelöli az egykori templomok helyét. Térképén feltünteti a csorvai, kereseti, öttömösi templomok helyét. A XIX. században készült katonai felmérési térképeken a Templomhegy helynév utal az egykori templom létére. Ezen a térképen az Ásotthalom területére eső templomok is fel vannak tüntetve. A falvak elhelyezkedéséből megállapítható, hogy 4-6 kilométeres távolságban helyezkednek el. Ez a falusűrűség megfelel a MRT köteteiben rekonstruált falusűrűségnek50. Az így körvonalazott falutelepülések kiterjedése 1-2 kilométer között változik. Ez végül is megfelel annak a feltételezésnek, hogy az Árpád-kori falu területe nem haladja meg a 4-5 négyzetkilométert51. Igaz teljesen feltárt Árpád-kori település méreteivel nem tudjuk összehasonlítani ezeket az adatokat. A nagy kiterjedés magyarázható talán az állattartás dominanciájával. Ugyanis azokon a településeken, ahol a lakosság gazdasági alapját az állattartás adja, nagyobb a beltelek mérete, mivel az állatok elhelyezése nagy helyet vesz igénybe. Az állattartás nagy jelentőségére a cserépbogrács töredékek nagy száma utalhat, valamint a táj természetföldrajzi adottságai, bár feltételezhetjük a földművelés jelenlétét is. Érdekesnek tartom megjegyezni, hogy itt a Duna-Tisza közén, ahol a gazdasági élet alapját az állattartás adja, szintén a kis kiterjedésű szállások leletanyagában kizárólagosak a cserépbogrács töredékek. A nagy kiterjedésű falvak leletanyagát a cserépbogrács töredékeken kívül a különböző díszítésű fazekak nagy számú töredékei jellemzik. A másik probléma, ami felmerül ezen lelőhelyekkel kapcsolatban, hogy egyidejű- eknek tekinthetők-e? Erre a kérdésre sajnos, a terepbejárás nyújtotta módszerek segítségével nem lehet válaszolni. Ugyanis nem alakult ki még az Árpád-kori leletanyag pontos kronológiája, eszerint ezeket a lelőhelyeket egyszerűen a XI-XIII. századra keltezhetjük. Más a helyzet az ezen lelőhelyekből felépült falvak kronológiai helyzetével. Szerintem ugyanis ezek a falvak (amelyre a településhálózat rekonstrukcióját alapozom) egyidejűeknek tekinthetőek, hiszen biztos, hogy ezen falvaknak van olyan rétege, amely egy időpontban létezett. A szállásoknak meghatározható lelőhelyek elrendeződésében több jelenség is megfigyelhető. Több példát is találtunk arra, hogy a falutelepülés körül, annak közvetlen közelében, egymástól néhány száz méteres távolságban sok kis kiterjedésű szállás helyezkedik el. Ez talán magyarázható azzal, hogy a környéken egymáshoz közel két templomos falu is található, amelynek „vonzáskörzete” kiterjedt lehetett, és ebben az esetben valószínűleg összemosódott. Ebben az esetben természetesen fel kell tételeznünk, hogy ezek a lelőhelyek nem egy időben álltak fenn. Az ásatások eredményei ugyanis azt látszanak bizonyítani, hogy egy-egy településen az egyes objektumokat 50 MRT 8. 51 Jankovich 1985. 48
