Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István
Az én legelső szereplésem bírálat volt, eléggé elkedvetlenítő körülmények közt. Egy osztálytársam, különben jeles rendű fiú, Petőfi haláláról szóló dolgozatáról kellett véleményt mondanom.119 Hamar rájöttem, hogy a munka Fischer Sándor Petőfi életrajzából120 van kiírva, a forrás megnevezése nélkül. Véleményem szigorú volt, mintha csak későbbi kritikáim első darabját írtam volna meg. Amikor elkészültem Machiavelli életével, én is bejelentkeztem, hogy előadást szeretnék tartani. Valahol a közepén kaptam helyet. Szabad előadásom előtt megfogalmazott, leírt és betanult elmondása volt, amennyire lehetett, elleplezve ezt az eredetét és fő törekvésem arra irányult, hogy a spontaneitás tűnjék fel jellemző vonásának. Ebből a célból néhány könyvet tettem magam elé az asztalra, hogy egy-egy jellemző szakaszt olvassak fel belőlük. Pl. Macaulay esszéjéből121 felolvastam Machiavelli jellemzését, egy kéznél levő kottaállványra kitettem egy képeskönyvet, felütve a hős jól ismert képénél. Hallgatóságul eljött néhány tanáron is, amiből könnyű volt rájönnöm, hogy vártak tőlem valamit. Persze, ha felolvasom a könyvet, elalszanak az unalomtól. Ugyanazok a frázisok és adatok, fejből előadva, máskép hatottak. A „miként” okozhatott meglepetést, amit abból következtetek, hogy pár nap múlva latin tanárom, a különben irántam mindig nagy jóindulattal viseltető Kiss István dicséretül azt mondta, hogy előadásom egyetemre illő volt, de nem német, hanem francia színvonalon. Mert azok az igazi egyetemi tanárok, fűzte hozzá. A siker jól esett, minek is titkolnám. Legközvetlenebb következménye egyébként az volt, hogy a program többi részét levették az ülés napirendjéről s a következő összejövetelre halasztották. Szóval kibeszéltem az időt. Nem hiszem, hogy bárki is sajnálta volna a tervezett második rész, a machiavellizmus története elmaradását. Német antiquáriumok számláiból látom, hogy érdeklődésem mit sem csökkent. Egy másik, aktuális probléma kerített hatalmába: a világháború kitörése előzményeinek, okainak nyomozása. A fordulatot teljes mértékben Balanyi hatása alatt tettem meg. A gimnázium tanári kara a város közönsége, a szülők részére a háborúkhoz kapcsolódó előadások tartását határozta el. Lehet, a minisztérium felhívására. Balanyi „A világháború genezise” címén előadássorozatban ismertette kb. a Hármasszövetség megalakulásától a világpolitika alakulását. Központba a nagyhatalmak közti ellentétek ismertetését helyezte, államok hatalmi törekvéseiről magasan a mi középiskolás színvonalunkon, de sok szó esett a gazdasági érdekekről is mint a politikai törekvéseket befolyásoló motívumokról. Amit most hallottunk, azt a tanév végén elolvashattuk az iskola értesítőjében (1914/5)122, majd a Franklin Társulat ismert sorozatában, a Kultúra és Tudomány egyik kis kötetében összefoglalva. (Világpolitika, 1918)123. 119 Erről nem találtam Mályusz Elemér kéziratai között feljegyzéseket. 120 (FISCHER) FERENCZI ZOLTÁN: Petőfi élete főbb adatok szerint. Bp., 1909. 121 MACAULAY, THOMASBADINGTON: Machiavelli. Fordította: B. P. Bp., 1875. (Olcsó Könyvtár 4.) 122 A háborús tanév emlékezetének kedves tanítványainknak ajánlva 1914-1915. A világháború gené- zise. In: A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium értesítője. Közzéteszi: Keller János igazgató. Szeged, 1915. 3-56. p. (Szeged Tankerület. 1914-15. iskolai év) [A továbbiakban: Értesítő] 122 Pontosan: Világpolitika. A világtörténet legújabb fejezete (1871-1914). Bp., 1918. (Kultúra és Tudomány) 28
