Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

Charakteristik bei Machiavelli112 is ekkor került birtokomba. Ha Budapesten élek, bizonyára módom lett volna így szerzett Machiavelli irodalmam értéktelenségéről anélkül meggyőződnöm, hogy pénzt adok ki megszerzésére. Nagy hatással volt reám Paul Janet három kötetes műve: A politikatudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában.113 Számomra Machiavelli elveiről csupa ismeretlen dolgot mondott, tetszett az egész mű szerkezete is és főleg a machiavellizmus megítélése körüli nézetek ismertetése. Ugyanekkor jutott kezembe a Rotteck-Welcker-féle Staatslexikon114, a Vormärznek ez a bibliája. Hosszú Machiavelli cikke115 nyomán felderengett bennem, főleg Janet hatását konkréten erősítve, hogy a politikán kívül a gondolatrendszer is megváltozik, mihelyt egy kor másiknak adja át helyét.

A szellemtörténeti relativizmus ezért nem is hatott reám az újdonság erejével. Legfőbb vágyam nem teljesedhetett: Vihari nagy Machiavelli monográfiájához116 nem tudtam hozzájutni. Német fordítása után éppen úgy epekedtem, mint Verancsics kötetei után. Úgy éreztem, hogy Vihari könyve, ha mindazt megtalálom benne, ami után vágyódtam, egész életemre ki fog hatni. Machiavelli vagy kora vonzott? Ma sem tudom. A renaissanceról már mindent elolvastam, Burckhardtól117 kezdve Berzeviczy Rábájáig118, ami magyarul hozzáférhető volt. Talán túlontúl komplikált egyéniségnek láttam hősömet, s az vonzott volna?

A vidéki élet kultúrviszonyai és gyámoltalanságom egyaránt közre játszottak, hogy eszembe sem jutott: meg lehetne próbálni Budapestről kikölcsönözni a könyvet, így csak az Eötvös Kollégium könyvtárában jutott kezembe, de akkorra már szerelmem elsorvadt. így ma sem tudom, megtaláltam volna-e Vihariban, amit szerettem volna megtanulni belőle.

Machiavelli olvasmányaimnak már határozott célja volt. Mint VII-es, az Önképzőkör tagja lettem, annak a valamennyi középiskolában honos művelődési körnek, amelynek tagjai — egy tanár-elnök ellenőrzése alatt, de saját választott önkormányzati szervének irányításával vasárnap délelőttönkint szórakoztató és „önképző” műsort adtak. A tagok, előzetes jelentkezés után beosztva a titkár által, szavaltak, zongoráztak, hegedültek, felolvasták saját költésű verseiket, novelláikat, de komolyabb tanulmányokat is, vagy írott szöveg vagy ún. szabad előadás formájában. A műsort szokás szerint litografálva tették közzé. A produkciókat bírálatok követték.

112 (...) Ein Beitrag zur Geschichte des litterarischen Poträts. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde (...). Leipzig, 1902.

113 A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában. 1-2. Fordította: Lőrincz Béla. Bp., 1891-1892. (Az MTA Könyvkiadó Vállalata. [Új Folyam] 8.)

114 Das Staatslexikon, Enzyklopädie der sämmtlichen Staatswissenschaften für alle Stände. In Verbindung mit vielen der angesehensten Publizisten Deutschlands herausgegeben von Karl Wenzeslaus von Rotteck und Karl Welcker. Neue durchaus verbesserte und vermehrte Auflage. Bd. 1-15. Altona, 1844-1848.

115 L. a mű 9. kötetének „Moral im Verhältnisse zum Recht und zur Politik; Machiavelli, Machiavellistische Politik auch Antimachavellismus” címszavát. 179-221. p.

116 VILLAR1, PASQUALE: Niccolo Machiavelli e suoi tempi, illustrati con nuovi documenti. Firenze, 1877-1882. — Mályusz Elemér itt valószínűleg a mű német nyelvű kiadására utal (Niccolo Machiavelli und seine Zeit. Durch neue Dokumente beleuchtet von ... Bd. I—II. Rudolstadt, 1882-1883.

117 BURCKHARDT, JAKOB: Die Kultur der Renaissance in Italien. Bd. 1-2. Leipzig, 1877-1878.

118 BERZEVICZY ALBERT: Itália. Úti rajzok és tanulmányok. Bp., 1899. (és további kiadások)

27