Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról
egyaránt tovább lehetett lépni az egyetemi szintű oktatásba. Emellett megmaradt a múlt század második fele óta létező harmadik középiskola típusként a reáliskola, mely érettségit nem adott, azonban magasabb szintű, elsősorban technikai, természettudományi jellegű képzést kaptak az ott tanulók. Ily módon többféle lehetőség közül választhatott az ifjúság a középiskolai tanulmányok során, s Klebelsberg nézete szerint jobban megfelelt azoknak a társadalmi elvárásoknak, melyek a modem természettudományos képzés fejlesztését kívánták. A középiskolák ilyenfajta választéka nem volt hosszú életű: Hóman Bálint minisztersége alatt ismét az egységesítési törekvések kerültek előtérbe, s az 1934-es törvénykezéssel, már ismét a klasszikusan képző humán gimnáziumok működtek, új, és egészen más szellemet képviselő érettségi szabályokkal. Hasonlóképpen differenciálttá vált a leány középiskolák rendszere is. Az ifjú hölgyek a leánygimnázium, a leány líceum és a leánykollégium közül választhattak, ha középiskolai tanulmányokat kívántak folytatni. Utóbbi nem adott érettségit, s elsősorban a hagyományos női szerephez igazodva a családi életre, a gyermekek nevelésére, gondozására és a társadalmi élet szabályaira tanította a növendékeket, akik a vagyonosabb rétegek leányai közül kerültek ki. A gimnázium és a líceum viszont a fiúkéval azonos jogosításé érettségit adott, azzal a különbséggel, hogy a líceumban a klasszikus nyelveket nem tanították. Ahogyan már említettük, nagy vívmánya a törvénynek, hogy az érettségizett hölgyek a férfiakkal azonos feltételek között folytathattak egyetemi tanulmányokat, s ezzel a lehetőséggel egyre többen éltek is. Középiskolák is épültek Klebelsberg minisztersége alatt, azonban lényegesen kisebb számban, mint az elemi és a polgári iskolák, hiszen az ott folyó oktatás költségessége miatt a középiskolai oktatásban való részvétel nem vált tömegessé. Még az iskolareformok bevezetése előtt, 1924-ben gondoskodott a kultuszminisztérium a középiskolai tanárképzés reformjáról (1924. évi XXVII. te.)52 Ennek értelmében az egyetemek mellett tanárképző intézetek működtek, melyek egységes képesítési renddel járultak hozzá a leendő középiskolai tanárok korszerű képzéséhez. Kötelezték őket a gyakorló gimnáziumok felállítására, s a szakmai ismeretek mellett súlyt helyeztek a pedagógiai, metodikai ismeretek elsajátítására is. A végzett tanárok a középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt nyerték el képesítésüket. Ezzel azonban már elérkeztünk az egyetemi reformokhoz, melyek részben az oktatási rendszerhez kapcsolódtak, részben azonban a tudománypolitika megvalósulásának színterei voltak. Egyetempolitika, felsőoktatás Az egyetemekről való gondoskodás már Klebelsberg kultuszminisztersége elején elkezdődött, a legsürgetőbb feladat, a menekült egyetemek elhelyezése nem tűrt halasztást, azonban komolyabb fejlesztésre csak a pénzügyi stabilizáció után kerülhetett sor. Különösen látványos sikereket könyvelhetett el ezen a téren Szegeden és Debrecenben. Itt jegyezzük meg, amire már többször utaltunk, hogy Klebelsberg is csak akkor tudott kiemelkedő eredményeket elérni, ha megfelelő partnereket talált terveihez, s gondot is 52 Magyar Törvénytár 1924. Bp., 1925. 496-502. p. 251
