Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról

I. ELMÉLETI TEVÉKENYSÉG: a kultuszminiszteri munka újraértelmezése, reformja, s az egésznek alapot adó ideológia kidolgozása.

II. KIVITELEZÉS: az új elvek gyakorlatba való átültetése, melynek során eltervezte és megvalósította azt az intézményrendszert, melyben elképzelései realizálódhattak.

III. KAPCSOLATTARTÁS A NYILVÁNOSSÁGGAL: céljait, eredményeit rendszeresen közzétette, igyekezett azokat elfogadtatni, népszerűsíteni.

Az alábbiakban e csoportosítás alapján kíséreljük meg felvázolni miniszteri tevékenységét.

I. ELMÉLETI MUNKÁSSÁG (A gondolkodó miniszter)

Klebelsberg kultuszminiszter elméleti tevékenységének két fő tendenciáját emelhetjük ki, melyek ugyan szorosan összekapcsolódtak, mégis el kell különíteni őket. Az egyik az új ideológiai rendszer kidolgozása, mellyel az egész társadalom felé fordult, hiszen az alkalmazható volt az élet minden területén, nemcsak a szűkebben értelmezett kulturális szférában. Ezen új ideológiai rendszer elvi alapjain nyugodott másfelől a kultuszkormányzás elméleti alapjainak újragondolása: új kultúrpolitika megfogalmazása.

Neonacionalizmus és kultúrfölény

A magyar társadalom az első világháború és az azt követő forradalmak idején és kiváltképp a trianoni békediktátum következményeképpen egy sajátos értékválságot élt át: ugyan különböző okok miatt, de a dualizmuskori liberális elvek éppúgy kompromittálódtak, mint a polgári demokrácia, vagy még inkább a kommunizmus célkitűzései. A megkisebbített, porig alázott Magyarország talpra állásához ugyanakkor mindenképpen szükség volt olyan világnézeti alapra, mely valamelyest visszaadhatta állampolgárainak önbecsülését, s lehetőséget adott a jövő újraértelmezéséhez, egyáltalán valamiféle jövőkép kialakításához. A kiábrándult, hitét vesztett tömegeket meg kellett nyerni. Magyar- ország hagyományos keresztény eszmeiségét tekintve nem meglepő, hogy ezekre a problémákra a válasz a keresztény-nemzeti ideológiák rendszerének a kialakulása volt. Ezen ideológiák korántsem jelentettek egységes világnézeti rendszert (mint ahogyan a korábbi történetírás láttatni akarta), sokkal inkább több felfogás gyűjtő fogalmaként használhatjuk a keresztény-nemzeti kifejezést, hiszen mindegyik a keresztény és a nemzeti érzésekre apellált. Ezen belül azonban nagyon is jelentős eltérések mutatkoztak. A különféle felfogások között (melyekkel most nem kívánunk részletesen foglalkozni), szélsőségesen jobboldaliak, sőt antiszemiták éppúgy megtalálhatók voltak, mint

232