Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

köteteket is hamarosan elajándékoztam s így máig sem tudom, teljesen értéktelen munka kiadására fordította vagyonát Szabó? Sehol ismertetést, a Századokban, nem olvastam a könyvről, de Szabó másik nagy vállalkozásáról sem, amellyel a magyar közvélemény világtörténeti tájékozódását próbálta elősegíteni. Szomszédjaink történetének akkortájt legmodernebb feldolgozásait fordíttatta le, Klaic Boemiáját69, Jirecek Bolgár történetét70 az ő jóvoltából olvashatta volna el magyarul az érdeklődő, ha van ilyen. Szerbiáról Thim Józseffel íratott71 és kiadta Risztics emlékiratait72, félszáznál több kötetet nyomatott ki, köztük Wertner Árpádok családi történetét73, anélkül, hogy a Századok — egyetlen kivételes esetet leszámítva74 — érdemesnek tartotta volna egyetlen szót is vesztegetni heroikus vállalkozására. A sorozatban persze voltak oly fontos munkák, mint Szamota összeállítása a magyarok európai útleírásáról75, vagy Réthy László könyve a román nyelv és nemzet kialakulásáról.76 Helyet adott oly műkedvelő történészek, mint Lázár Gyula 4-4 kötetes angol és török történeti kompilációinak77, de ő volt a legkevésbé hibás, hogy jövedelmét nem gyümölcsözőbben értékesítette. Az „eredeti levéltári kutatásokon” jelszótól megtámogatott céhbeli gőg méltóságán alulinak tartotta, leereszkedni ahhoz a vállalkozáshoz, amely koncepciójával, ti. megismertetni déli szomszédainkat, messze felülmúlta a Századok akkori elvi színvonaltalanságát. De ez a nagyszerű emlék ma is ismeretlen. Csak Szinnyei78 és a Pallas79 tájékoztatnak felőle. Sokszor megfordult fejemben az utolsó évtizedekben, hogy élete feldolgozását disszertáció témául ki kellene adni. De ki hívja fel rá a figyelmet?

IV. gimnazista korom a XVI. század specialistájává készülés, könyvgyűjtő szenvedélyem kielégítése és az ehhez szükséges anyagi eszközök megszerzése volt. Az utóbbi vette el mostantól fogva érettségiző koromig időm java részét. Megesett, hogy több fiút, leányt tanítottam, akár mint Géza bátyám. Időnkint találkoztunk az utcán, amint feltűrt gallérral az esős, havas délutánonkint siettünk tanítványainkhoz. Magam ruházkodtam s ez segítséget jelentett Mamámnak. Drága volt a ruhanemű? Relatív dolog. Egy pár új cipőért, 6 koronát, egy havi, egy helyről származó „fizetésemet” kellett oda adnom. Én nem találtam soknak. A szabószámla sem volt sok, mert jobbára

69 KLAIC, VJEKOSLAV: Bosznia története a legrégibb időktől a királyság bukásáig. Bojnicic Iván német átdolgozása után fordította Szamota István. Nagy-Becskerek, 1890. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 22.)

70 JIRECEK, KONSTANTIN: A bolgárok története. Fordította: Mayer Rezső. Nagy-Becskerek, 1889. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 18.)

71 A szerbek története a legrégibb kortól 1848-ig. 1-3. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 24.)

77 RISZTICS JÁNOS: Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben. Fordította: Románecz Mihály. 1-2. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 39-40.)

73 WERTNER MÓR: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 51.)

74 L. Téglás Gábor recenzióját KIRÁLY PÁL: Dacia provincia Augusti. I—II. H. é. n. (Szabó Ferenc Történeti, nép- és földrajzi könyvtára XLVII-XLVIII.) In: Századok, 28 (1894) 432-436.

75 Régi magyar utazók Európában. 1532-1770. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 18.)

76 RÉTHY LÁSZLÓ: Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. 2. kiadás. Nagy-Becskerek, 1890. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 20.)

77 Angolország történelme a legrégibb időktől az újkorig. 1-4. Temesvár, 1892-1893. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 42-45.); A török birodalom története. 2. kiadás. Nagy-Becskerek, 1890. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 21.)

78 SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. XIII. Bp., 1909. 188. p.

79 A Pallas Nagy Lexikona. XV. Bp., 1897. 343. p.

20