Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

Besztercebányáig mindez csak ködös képzelgés volt. De már akkorra eldőlt, hogy történeti könyveket fogok gyűjteni. Ez családi mánia volt s így természetesnek tűnő jelenség.

Apánk, a viszonyokhoz képest, nagy könyvvásárló volt. Hogyan bírta sok adóssága mellett? A részletfizetéses üzlet adta neki a bátorságot. A néhány koronás havi részlet ő előtte is elbírható tehernek látszott, s a könyvügynökök rábeszélése sem maradhatott hatástalan. A Pallas Lexikon, a Millenáris történet42, a százkötetes Jókai így már Makón megtöltötték könyvszobáját. Példás rendet tartott. A Vasárnapi Újságot nem dobálta tehát el, hanem gondosan beköttette. Igaz, akkortájt a könyvkötés nem is volt drága szórakozás. Könyvkedvelővé azonban nem a részletügynökök tették. Volt egy Mikszáth-sorozata, de ennek még az egész korai időkből kellett származnia. Mamám beszélte, hogy mint fiatal feleség, még Túrócszentmártonban esténként felolvasott neki egy-egy novellát. De könyvei közt megtaláltuk Buckle (History of civilisation in England) német fordítását43 és Borovszky Csanád megyéjének szép példányát44. Érdekelhette hát új munkaköre területének története. Nem csodálkozott volna tehát, amint nem kifogásolta olvasási lázunkat sem, ha megéli, hogy első keresetemből könyvet vásároltam. Ennek részletei is emlékezetesek maradtak számomra.

Szegeden akkortájt nem volt antiquarium, egy-egy használt könyvhöz, mivel a könyvkereskedések csak új munkákat árultak, papírkereskedők árán lehetett hozzájutni. Ilyen papírkereskedő volt Czapik Gyula, a Czapik bácsi. Szűk kis kirakatában sokáig két könyv volt közszemlére téve. Haller János „Hármas krónikájá”-nak45 valamelyik XVIII. századi kiadása és a Rákóczi Emlékiratainak Thaly-féle fordítása.46 Az előbbi ára 6 frt volt, az utóbbié 40 krajcár. A kirakat előtt hetekig minden nap megálltam. Haller címlapjának fekete-piros nyomása, az ódon betűk, a régi évszám lenyűgöztek. Oly óriási összegről azonban szó sem lehetett. De már a 40 krajcárt össze lehetett ku- porgatni. Megvettem tehát első könyvemet. Szép tiszta, kötött példány volt, nem is drága. Vásárlás alatt a kis butikban érdekes beszélgetés tanúja lettem. Egy nyurga katolikus kispap nagy tűzzel magyarázta egy Grác környéki kirándulása részleteit, mint kellett a tüskés bozóton úgy átvergődni társaságának, hogy bizony a reverendát térdig fel kellett húzniok. Ezzel a fiatal emberrel találkoztam még egyszer életemben, 1946- ban, közvetlenül az ostrom után, amikor titkárjával együtt ciszterci barátaim ebédre vendégül látták. Czapik Gyula egri érsek47 őeminenciája volt.

„Könyvtáramnak” ez az első darabja, sajnos, elveszett. Negyedikes koromban kölcsön adtam Reök Andor barátomnak, a későbbi szabadkai főispánnak. Viszonzásul

42 Szilágyi Sándor (Szerk.): A magyar nemzet története. 1-10. Bp., 1895-1898.

43 BUCKLE, Henry THOMAS: Geschichte der Civilisation in England. Deutsch von Arnold Pruge. Leipzig, 1869.

44 BOROVSZKY SAMU: Csanád vármegye története 1715-ig. 1-2. Bp., 1896-1897.

45 HALLER JÁNOS: Hármas história, kinek 1. része Nagy Sándornak egynéhány neveltetése dolgait illeti. 2. jeles példa beszédekből áll. 3. A nagy Trója veszedelmének leg igazabb istóriája.

46 THALY KÁLMÁN: II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyar háborúról. 1703-tól végéig. 5. javított, történelmi jegyzetekkel kísért, II. Rákóczi Ferenc végrendeletével és a bujdosók sírfelirataival bővített kiadás. Pest, (1872.)

47 Czapik Gyula (1887-1956) szegedi születésű főpap. Szegeden mint fiatal theológiai tanár működött.

16