Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István
tőle apja könyvei közül Horváth Mihály Zrínyi Ilonáját48 kaptam olvasni. Azután ez év úgy múlt el, hogy a visszacserélésre nem került sor. Barátommal többet nem találkoztam. Nem tért vissza a gimnáziumba, hanem a pólai tengerészkadét iskola zöglingje [növendéke] lett. Egyébként is szépfiú volt, talán koraérett is. Negyedikes korunkban, amikor mi még Nick Carteren49 izgultunk, tőle természetrajztanárunk mint óra alatti, pad alatti olvasmányt „A tüzes vérű menyecskék” című vásári füzetet50 kobozta el. Ugyanazon sorozatból, amelyből az Ubrik Borbálák is származtak. Ártalmatlan olvasmány lehetett, mint arról lelkiismeretes tanárunk is meggyőződhetett áttanulmányozása után, nem is lett a dolognak folytatása. Én azonban Rákóczimat elveszítettem, amíg évek múlva más példányt nem vásároltam. Mit tegyek, ez még sem lett oly kedves számomra, mint első könyvszerelmem. Ki érti ezt? Azután az sem volt hatás nélkül, hogy történelemből feleleteim általában jól sikerültek, a vizsgán pedig én kaptam a legnehezebb kérdést, amely a reneszánszról szólt és hatalmas körmondattal kezdődött, a bizonyítvány kiosztásakor pedig jutalomkönyvet kaptam a „történelemben tanúsított kiváló szorgalmam jutalmául”. Ez a könyv lehetett az utmsó próbatétel. A Gyulai Pál-féle Olcsó Könyvtár több füzete volt, szépen bekötve. A füzeteket Balanyi nyilván saját pénzéből vette s vett olyanokat, hirtelenjében, amelyek raktáron voltak. Csengery Antal jellemrajzai51, Csíky Kálmánnak a Hármaskönyv elé írt bevezetése52, Pulszky Deák Ference53 és Martinovicsa54, — a legutóbbi kivételével — nem voltak alkalmasak a történelem megkedvel te tésére. Mintha tanárom meg akarta volna tudni, nem megy el kedvem tantárgyától, ha a magyar történettudomány legunalmasabb tanulmányaival ismertet meg. A kísértés elől azzal tértem ki, hogy a tanulmányokat olvasatlanul hagytam. Úgy kellett lenni, hogy én pedig nem beszéltetem le magamat s a próbát azzal hárítottam el, hogy olvasatlanul hagytam a kötetet. Hazatérve Besztercebányáról, könyveim száma óriási mértékben megnövekedett. Osztálytársam és barátom, Balogh István, aki már eddig is kölcsön adogatta apja Millenáris Története egyes köteteit — a miénket abbeli félelmünkben hogy a hitelezők lefoglalhatják — persze, több eszük volt annál, sem hogy értéket lássanak benne — már Apa halála után átcipelgettem Nuskó Sándorné, az egykori törvényszéki elnök jólelkű özvegyéhez, Gizi pártfogójához. Ő felvitt a padlásukra, ahol hatalmas könyvanyagot találtunk, az egerek rágcsáló kedvének prédájául: a Ludovika Akadémia Közlönye55 és a Hadtörténelmi Közlemények sok évfolyamát. Balogh bácsi ugyanis nyugalmazott százados volt, a füzeteket értékteleneknek tartotta, örömmel beleegyezett tehát, hogy 48 Zrínyi Ilona életrajza. Pest, 1869. 49 Nick Carter, Amerika legnagyobb detektívje. 1. füzet. Drezda-Budapest, (1908.) 30 Tüzesvérű menyecskék. Találka és piros rózsa. (A szépasszony titka. — Lotti szerencséje.) Bp., é. n. 3[ Jellemrajzok. Bp., 1898. (Olcsó Könyvtár 1033-1035.) 32 Werbőczy István és Hármaskönyve. Bp., 1899. (Ocsó Könyvtár [Új Folyam] 1106.) 53 PULSZKY FERENC: Deák Ferenc. Jellemrajz. 2. kiadás. Bp., 1904. (Olcsó Könyvtár [Új Folyam] 1312-1313.) 34 PULSZKY FERENC: Martinovics és társai. Bp., 1882. (Olcsó Könyvtár 136.) 35 A folyóirat 1873/74 és 1906 között jelent meg. 1908-tól 1930-ig „Katonai Közlöny” címmel került kiadásra. 17
