Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
1750/51-ben Mathias Simity házának (L. a 6. sz. táblát) 3 boroshordója, 13 szénakazla, 2 1/2 műhelye, 1/6 vízimalma és 3 kertje volt. Emellett űzte szűcs szakmáját is a Palánkban. Az 1760/61-i összeírásban neve helyett Josephus Simity szerepel. Valószínűleg Mátyás fia volt, ám szűcs szakmáját nem folytatta, hanem csak a kereskedő- séget. Az említett évben házát, igáslovát, 40 boroshordóját, ártányát, 1/4 vízimalmát, 1/6 szárazmalmát és 1 kertjét, az 1777/78. évi összeírásban házát és egy boroshordóját írták össze, a neve mellett egy felnőtt férfi és egy nő, valamint egy kiskorú férfi és három kiskorú nő szerepelt. Nevéhez fűződik az az érdekesség, hogy a nemzetiségi hovatartozás rovatában a dalmata szót lehúzták és helyére magyart írtak (L. a 17. sz. táblát). Ez a Josephus Simity azonban már nem azonos a palánki Josephus Simittyel, hanem valószínűleg annak a fia volt. 1813-ban a város polgárai sorába került Martinus Simich szövő már egyértelműen magyarnak vallotta magát (L. a 24. sz. táblát). 1848-ban Simíts Józsefné és fia találhatók az alsóvárosi háztulajdonosok névsorában. Egyes okiratokban a Simich családnevet németesen Schimits, stb. változatokban írták. Ám a család nem németnek, hanem magyarnak vallotta magát. A családnév Szegeden, Deszken a mai napig megmaradt. SISKOVICS (SISKOVITY) A Dugonics és a Vedres család mellett Szegeden a legnevesebb dalmata család a Siskovics család volt. Különösen a 18. század első felében jelentős személyiség volt Siskovics András szenátor, a családot pedig Európa-szerte a fia, Siskovics József tette ismertté. A családnév keletkezéséről több feltételezés van. Az egyik szerint a Sisko a Sis- mund személynév becézéséből ered, a másik szerint pedig a sisati (nyírni) szóból keletkezett. Végül elképzelhető, hogy a török siskim szónak szláv alakjából, a siskoból alakult. Ekkor gúnynév lenne, és kövér embert jelent.201 A Siskovics család régi horvát származású baranyai család volt. A nemeségét a horvát saborban hirdették ki. Melléknevüket „Almás és Gödre” a vagyonuk alapján kapták, amely Szabadka környékén volt. A családnév első említése 1702-ből való. Ekkor találkozunk Siskovitz András és Lukács fivérek neveikkel. Ők vásárolták meg Pataki Mihálytól a profuntházzal szembeni sarkon álló 8 öl hosszú és 8 öl széles telket (Pataki-féle ház), majd megkapták a házbirtoklevelet is.202 Siskovicz András a maga számára megvette még Egyedi Mihály 8 öl hosszú és 4 öl széles házát is.203 Siskovics András szűcsmester fivére, Lukács is fellelhető az iratokban. A nevét 1703-ban Lucas Siskovichnak, 1707-ben Lucas Siskaként, majd 1708-ban Siskovich Lukácsként írták. 1708. június 2-án ő vásárolta meg Oláh Jánostól a 27 öl hosszú és 3 201 2ivko Mandic i. m. 349. p. 202 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 88. p. (Pag. 36. 154. sz.) 203 Uo. 91. p. (Pag. 41. 176. sz.) 121
