Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
öl széles telkét, majd ugyanazt 1710. április 3-án 150 forintért eladta Krszta Gyurkának.204 Siskovics András 1717-ben már szenátor volt. Ez év május 25-i tanácsülésen azonban „megtárgyalták a viszályt szító szenátor, Siskovitty András ügyét, aki a város érdekei ellen mesterkedett. Többek között a város patrónusi jogának sérelmére”205 együttműködött a Csanádi püspökkel. A tárgyalás után a tanács következő határozatot hozott: „Mivel hogy egész Circumstantiakbúl (körülményekből), és indiciumokbúl (jelenségekből) Siskovitty András Consenator (szenátortárs) Társunk által Magistrarualis (tanácsbeli, hivatali) elménk akaratunk ellen, rész szerint Plebanusunknak jus Patronu- sunk (kegyurunk) ellen való amandatioja (kiutasítása), és bevádolása, más egyébb Városi titkainknak (melyek Kún földek dolgában és Ius Patronusúnk defensiojaban (felügyelete alatt) voltának) Szabadságunk ellenközöinek ki nyilatkoztatása, nem Kü- lömben annak oltalmazására, s költsége Vámsunknak okoztatott, azért veszedelmesen nagyobb Kárunk el távoztatására az említett Siskovitty András egyéssz akaratunkból ad mentem etiam Privilegorum (a kiváltságok védelme érdekében is), mind addig a Tanácsból Ki maradgyon, és Tanácsbeli functiójátűl Suspensus (felfüggesztve) tartasson, valamiglen Parochiánk és más egyéb általa okoztatott meg Sérült lussainknak dolga debito modo (annak rendje s módja szerint) az Nemes Város által nem esik Anno die ut Supra.”206 1717. augusztus 25-én „Siskovitty András szenátor ügyében, aki a városi tanács ellen lázadásra szított, valamint a város privilégiumának kárára a kunokkal szövetkezett, ügy döntött a tanács, hogy hivatalából és a szenátori testületből mindaddig kizárja, míg el nem hárul az általa okozott jogtalanság.”207 Az 1712-től szenátori és diétái követi tisztet betöltő Siskovics András az 1718. évi tisztűjításon a németek mellé állt.208 Vagyoni helyzetét illetően, 1724-ben háza volt, 12 meddő tehene, 20 hámba fogható lova, 2 ménes lova, valamint egy „személye”. Szőleje is volt. A szűcsmesterség mellett, szatócsként is tevékenykedett (L. a 8. sz. táblát). Nagy gazda és uzsorás is volt.209 A szegedi parochia és Csanádi püspök közötti perlekedésről, amelynek részese volt Siskovics András, az esztergomi érsek titkára is értesült. Erre bizonyítékot egy 1730. május 31-i tanácsi iratban találtam.210 1731-ben azonban ismét megválasztották szenátornak. Ekkori vagyoni helyzetéről a 9. sz. tábla szolgál adatokkal. 1740. július 5-én Szeged város ünnepi közgyűlésén nyilvánosan kihirdették „néhai SISKOVICS ANDRÁS végrendeletét”.2" 1740. július 9-én a városi közgyűlés ülésén Siskovics Antal megfellebezte néhai Siskovics András végrendeletét.212 204 Uo. 77-78. p. (Pag, 20. 91. sz.) 205 Bratinka József — Szigeti Ferenc i. m. 100. p. 206 Uo. 101. p. 207 Uo. 104. p. 208 Ruszoly József i. m. 30. p. 209 Uo. 210 CsML, SzVT Tü. jkv. 3. k. 1730. máj. 31., 23. o. 10. pont. 211 Uo. 1740. május 13., 490. o. 212 Uo. 511. o. 122
