Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
A családnév első említése már az 1697. évi telekkönyvben található. A nevet gyakran németes Scharacz változatban is írták. Ez nem meglepő, annál is inkább, mert azok a dalmaták, akik nem magyarosodtak el, a német corpushoz csatlakoztak. Példa erre Tutovics János szenátor, aki Tutoviczként írta a nevét, nemzetisége szerint pedig németnek vallotta magát. A másik dalmata szenátor Petries János előbb Petricz, majd Petriczkynek írta a családnevét. Utóda Petriczky Vilmos már valószínűleg elnémete- sedett, hiszen sógora Miller szenátor volt. Ioanes Piskovity is németnek vallotta magát a dalmaták közt. A Sarac (Sarecz) családban nem találtam hasonló példára. Az 1697. évi telekkönyvben találkozunk Sarac (Sáracs) György polgár nevével, aki 3 1/2 öl hosszú és 2 1/2 öl széles telek tulajdonosa volt.197 Ugyanebben a telekkönyvben találunk feljegyzést Scharaz Gyúró polgár és kereskedő tulajdonáról. A 454-es szám alatt 11 öl hosszú és 3 1/2 öl széles puszta telek tulajdonosa volt. Ezt a telket a kamarai pre- fektura kiutalta „Rácz Sivannak Lottos hadnagy hajdújának, 1705. szept. 9-én.”198 Sarac György gazdag dalmata kereskedő és polgár már 1713-ban leszedette az alsóvárosi Havi Boldogasszony Templom fejedelmi oltára helyén álló deszkaalkotmányt, és helyébe a mai oltárt állította. A rendkívüli szép főoltár csupán 1720-ban lett kész. Ekkor már Sarecz (Sarac) György valószínűleg halott volt, de a végrendeletében gondoskodott a főoltár befejezéséről. Az 1718. január 10-én készített végrendeletben Sarecz György „elsőben Havi Boldog Asszony Templomában lévő nagy oltárának aranyzására, hat Száz Rhén forintokat (rajnai forintokat)” hagyott.199 Sarac Gyúró halála után kihalt a családnév Szegeden, de Baján a mai napig létezik ez a családnév. SIMITY (SIMICS) Ez az egyik leggyakoribb dalmata családnév. Eredete a Simun, Sime személynév. A Simity név rendszerint horvát, a hozzá hasonló Szimity név pedig szerb. Ez utóbbi alapja a Szimo, Szimon személynév. Az elírások miatt a Szimity név magyar változatában néha Simityként is előfordul. Szegeden már a 18. század első felében megjelenik a jómódú család első jelentős tagja, Mato Simity. Először az 1724. évi palánki polgárok összeírásában olvashatunk róla (L. a 6. sz. táblát). 1731-ben vásárbiztos (vásárbíró), 1750-ben pedig a magisztrátus tagja.200 Fő kereseti forrása a szűcs szakmából eredt, emellett szőleje is volt (L. a 8. sz. táblát). A 9. sz. táblából kiderül az is, hogy Mathias Simity mint kereskedő (szatócs, questor) is tevékenykedett. Az adókivetésből kitűnik, hogy Simity Mátyás a 18. század harmincas éveitől a város leggazdagabb polgárai közé tartozott (L. a 2. sz. táblát). 1731-ben nála nagyobb adót a dalmaták közül csak Dianovics János és Lality Pál fizetett. A következő években is megtartotta kimagasló helyét a dalmaták soraiban (L. a 3., 4. sz. táblát). 197 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 74. p. (Pag. 13. 61. sz.) 198 Uo. 127. p. (Pag. 126. 454. sz.) 199 Bratinka József — Szigeti Ferenc i. m. 120. p. 200 Reizner János (Könyves J.) i. m., 95. sz., 1890. ápr. 6., 7. 120
