Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
gyermeke. Idősebb Dugonics Andrásnak és első feleségének (özvegy Halaburicné Imre Katalinnak (1711-1763) hét gyermeke közül több csecsemőként halhatott meg, mert később csak a másodszülött Dugonics András (1740-1818), az író, Gyeviné Dugonics Borbála (1743-?) és a későbbi polgármester Dugonics Ádám (1745-1815) nevével találkozunk.”149 Dugonics Ádám polgármesternek fia volt Dugonics Antal Károly (1777— 1816) közigazgatási tisztviselő, ennek lánya pedig Dugonics Terézia Piroska Ágnes (1809-1881).150 A 18-19. században számos Dugonicsot ismerünk. Az 1722-i palánki tűzvész áldozatai közt találjuk Miho Dugonya nevét is. 1731- ben az adólajstromban szerepel Dugonyi ... (valószínűleg Miklós), aki egyike a 30 adózó palánki dalmata közül. 1724-ben Dugoni Miklósnak háza, egy vemhes tehene, 1/2 hordója, 1 boglya széna és egy „személye” volt. Ugyanebben az évben a Szeged város Palánk városrészben lakó polgárok összeírásában a hadi- és háziadó kivetése céljából találkozunk Dugonyiné Baba nevével is, akinek két vemhes tehenét tüntették fel (L. az 5. sz. táblát). A család később Felsővárosra költözött és a város egyik legjelentősebb családjává vált. Már 1747-ben az idősebb Dugonics András a kommunitás tagja volt, 1751-től a külső tanács tagja, 1753/54-ben népszószóló (tribunus plebis). 1759-től „az árvák atyja”; 1760-tól haláláig tanácsnok, 1768-tól 1774-ig kapitány is. Dugonics András kereskedő és földbirtokos151 volt, és neki köszönhetően a család jelentősen megvagyono- sodott. Az 1766/67. évi felsővárosi 89 összeírásban P. D. Andreas Dugonicsnak másfél háza, másfél fejőstehene, 100 fejősbírkája, 10 köböl árpa és zabja, 10 szénakazla, negyed vízimalma és fél szárazmalma található (L. a 30. sz. táblát). 1769/70-ben már két háza, hét meddő tehene, két csikója, 75 fejősbirkája, két szénakazla, negyed vízimalma és egy szárazmalma (L. a 31. sz. táblát). Felsővároson 1775/76-tól az András mellett már Dugonics Ádám neve is szerepel. Mindketten polgárok. Dugonics Andrásnak két háza szolgája és két szolgálója volt. A családjában egy házaspárt írtak össze, egy férfit, egy nőt és két lányt. Tulajdonában fél vízimalom, egy szárazmalom, 10 juh és 200 birka állt. Dugonics Ádámnak két szolgája és két szolgálója volt. Családjában férfi, asszony és fiú. Tulajdonát két ház, fél vízimalom és fél szárazmalom, valamint 290 birka képezték. A következő évben birkáinak száma már 320-ra növekedett. 1777/78-ban Dugonics Andrásnak egy-egy szolgája és szolgálója volt; családi állapota változatlan; a tulajdonában pedig két ház, negyed vízimalom, egy szárazmalom, 18 juh, 200 birka és egy ártány szerepelt. Dugonics Ádám gazdasága tovább növekedett és ez évben nála egy ház mellett 10 köböl árpazabot, 30 1/2 juhot, 11 igáslovat és már 500 birkát írtak össze (L. a 32. sz. táblát). Dugonics Ádám maga után hagyta a vagyonát, amelyet fia, Antal Károly is megtartott. A család jómódúságát az is alátámasztja, hogy ez utóbbi halála után Dugonics Terézia Piroska Ágnes nevű leányára 1816-ban 356 darab juhot hagyott örökségbe.152 149 Uo. 216. p. 150 HABERMANN GUSZTÁV: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. Szeged, 1992. 62-63. p. 154 PÉTER LÁSZLÓ: Szőregi délutánok. Bp., 1994. 217. p. 152 Habermann Gusztáv i. m. 63. p. 100
