Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
városi jegyzőkönyvekben szereplő Lakos Ferenc azonos-e a krónikaíróval. Ugyancsak a városi jegyzőkönyvek alapján feltételezzük Mécs Balogh Sándorról, hogy 1867-1892 között tagja volt a városi képviselőtestületnek. Bajkai Sándor és fia a Takács Céh választmányának illetve vezetőségének voltak a tagjai.47 A Petrák-krónika tartalma és szerkezete A jelenleg ismert Petrák-krónikák - tíz változat - mindegyike másolata és részben folytatása is egy korábbinak. Szerkezetük és tartalmuk, annak ellenére, hogy másolatokról van szó, csak részben megegyező. Általában két egymástól jól elkülöníthető részből állnak, az egyik egy átfogó, több kisebb fejezetből álló várostörténet (I-XV.), a másik az évkönyvszerű időjárási feljegyzések (XVI- XVII.). Ez utóbbiak hűen tükrözik a paraszti történelemszemlélet jegyében gondolkodó iparosok, földművelők mentalitását. A feljegyzések között egyaránt megtalálhatók a gazdálkodási eredmények, időjárási események és a város életében fontosnak tartott történések. így az ország más területeiről ismert krónikákkal szemben - melyek vagy átfogó várostörténetek, vagy egy-egy adott korszak, néhány év vagy évtized jeles eseményeit örökítik meg - a szentesi krónikák azt bizonyítják, hogy a helyi múlt iránti érdeklődés több nemzedéken keresztül folyamatosan jelen volt a város társadalmában. Az egyes változatok közti tartalmi és formai eltérések részletes elemzése meghaladná e bevezető tanulmány kereteit. Az alábbiakban - a szövegben való tájékozódást elősegítendő - a tíz változat alapján megkísérlem a krónika teljes szövegének szerkezetét felvázolni. A legkorábbi, Gólya Pál-féle változatból kiindulva és a krónika-változatok keletkezési idejének sorrendjében haladva a folytatásokból csak az új fejezeteket vettem figyelembe. A vázlat összeállításakor kihagytam a csak egy-egy változatban szereplő érdekes feljegyzéseket, személyi, családi életrajzi adatokat is. I. Krónika, mely Szentes városának a legrégibb időktől fogva való történeteit, vízáradásait, döghalálokat, földindulásait, bő termését és aszályát, s határában lévő pusztult helységek neveit s ezeknek a török által lett elrablásait, 1736. évtől bíróinak neveit foglalja magában - főcím és tartalomjegyzék II. Szerzői névsor III. lső Szentes város régi nevéről és mostani állásáról címmel írott várostörténet 1789-ig IV. 2dik Döghalálról, vagyis a járványokról 1709-1873 V. 3dik (előfordul, hogy 4dik) Vízáradásokról, árvizekről 1751-1876 Krónika meljis Szentes városának ... 47 CSML(SzL) V. A/ 102. a/ Jegyzőkönyvek 1833-1835, 1848.; A Szentesi Takács Céh prot. 1767-1846, 1847-1892. XXII
